Tavaly év végén, füstmentes kampányunk keretein belül részletesen foglalkoztunk az energiatudatosság és a luxusfogyasztás kérdéskörével. Ezen belül volt szó a dohányzásról, az utazásról és a vásárlásról is. Készítettünk egy kvízt, amelyben olvasóink tesztelhették tudásukat ezekkel a témákkal kapcsolatban. Mindegyik kérdéshez három válaszlehetőség tartozott, amiből egy volt helyes. A 16 kérdésből álló tesztet összesen 2685-en töltötték ki, az eredmények pedig nagyon tanulságosak, máris megmutatjuk őket.

Fontos tények

Az alábbi tényekkel a válaszadók több mint 90 százaléka tisztában volt:

• Tudták, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek előnyei, hogy, egészségesebbek, és az alacsonyabb vegyszer- és gépi munkaigény miatt kisebb a károsanyag-kibocsátásuk is.
• Tudatában voltak, hogy a hús- és tejtermékek előállításának széndioxid-kibocsátása magas. Ennek oka a gépesített állattartás magas fosszilisenergia-igénye és az állatok emésztése nyomán a légkörbe kerülő, a szén-dioxidénál többszörösen erősebb üvegházhatású metán. Tehát már azzal is nagymértékben kímélnénk a környezetet, ha legalább heti egy napon nem fogyasztanánk húsos ételt.
• Egyértelmű volt számukra, hogy piacra járni azért érdemes, mert így támogathatjuk a helyi termelőket és frissebb alapanyagokat vásárolhatunk, ráadásul a károsanyag-kibocsátást is csökkenthetjük.
• Annak is tudatában voltak olvasóink, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel növényi nyersanyagot, ivóvizet és energiát is meg lehet takarítani.
• Több mint 99 százalék tudta, hogy a dohányzás a dohányzóra és a környezetére is káros, 89 százalék pedig azt is, hogy már léteznek olyan égéssel és füsttel nem járó nikotinbeviteli alternatívák, amelyek használata alacsonyabb károsanyag-kitettséggel jár, mint a hagyományos dohánytermékek. De természetesen a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni!
• Azzal is tisztában voltak, hogy a nikotin függőséget okozó anyag. Használata többek között fejfájással, szédüléssel járhat, emellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát. 

Néhány érdekesség

Voltak olyan dolgok is, amik a válaszadók jelentős részét meglepték.

• Megkérdeztük például, hogy mekkora a tömegközlekedés egy utaskilométerre jutó széndioxid-kibocsátása az autózáshoz képest. A helyes válasz, hogy a harmada, tehát harmadolhatjuk a károsanyag-kibocsátás ránk eső részét, ha tömegközlekedünk. Ezt mindössze a válaszadók 35 százaléka tudta, 45 százalék arra tippelt, hogy a negyede, 20 százalék pedig arra, hogy a fele.
• Azt a kérdést is feltettük, hogy mekkora a repülés széndioxid-kibocsátása egy utaskilométerre vetítve az autózáshoz képest. A helyes válasz, hogy a háromszorosa, ezt a válaszadók 37 százaléka tudta, vagy tippelte meg jól, 40 százalék szerint a négyszerese, 23 százalék szerint pedig a duplája. Mindenképp fontos tudni, hogy a repülés a legkörnyezetszennyezőbb közlekedési mód.
• A környezetbarát termékek vásárlására is rákérdeztünk. A válaszadóknak csak 67 százaléka gondolt bele abba, hogy nem elég, ha a vásárolt termék környezetbarát, az is fontos szempont, hogy hazai legyen, hiszen a szállítás sokszor nagyobb környezetszennyezéssel jár, mint a termék előállítása.
• Feltettünk egy fontos kérdést a hőérzethez, fűtéshez kapcsolódóan is. Hová esik az ember biológiai komfortzónája a hőmérsékletet illetően? A helyes válasz: 21 és 27 Celsius fok közé, tehát nem érdemes télen e fölé fűteni, vagy nyáron ez alá hűteni a lakást. Ezzel a válaszadók 77 százaléka tisztában volt.

Jó úton haladunk

A válaszok alapján úgy érezzük, hogy olvasóink igyekeznek odafigyelni a környezetükre és nagyrészt tisztában vannak a kockázatokkal. Mi úgy gondoljuk, az a legokosabb, ha egyben nézzük a nagy egészet, azaz nem választjuk külön az étkezési szokásainkat, az utazási szokásainkat, a káros szenvedélyeinket, hanem amennyire tőlünk telik, mindezekre egyszerre próbálunk az egészségünk és a bolygónk állapota érdekében figyelni. A magunk részéről pedig, azt ígérjük, hogy a továbbiakban is jelentkezünk majd hasonló, edukációs tartalmakkal.