„Ha nem teszem meg, akkor most én vagyok a föld alatt” – Ezért fontos, hogy a bajóti baltás gyilkos ítéletén enyhített az ítélőtábla

2022 januárjában brutális gyilkosságba torkollott egy évek óta zajló kapcsolati erőszak. A tragédia napján is kiszállt hatóság, miután veszekedés tört ki a 63 éves férfi és 37 éves élettársa között. A KEMMA azt írja, a rendőrök távozását követően a későbbi vádlott és a sértett között ismét fellángolt a konfliktus, amelynek hevében a férfi 3-4 alkalommal pofon ütötte az élettársát. A nő dühében visszavágva bántalmazni kezdte, a mellkasánál meglökte a férfit, mire az élettársa fejjel hátrafelé a vaskályhának, majd onnan vérző fejjel a földre esett. A nő ezután mindkét öklével több alkalommal megütötte a hanyatt fekvő férfi fejét, majd a kályha mellett lévő baltával legkevesebb mint hét alkalommal lesújtott élettársa koponyájára és testére. Amikor észlelte, hogy a test nem mozdul, egy kabáttal letakarta, majd felgyújtotta, és elhagyta a helyszínt. Elfogása után teljes körű beismerő vallomást tett. A nőt első fokon a Tatabányai Törvényszék 18 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. 

Februárban jött a fordulat: az ítéletet a Győri Ítélőtábla 14 évre enyhítette.

A másodfokú bíróság megítélése szerint ugyanis a körülmények között nagyobb súllyal kell értékelni, hogy a vádlott a korábbi élete során a társadalom peremére szorulva, rendkívül rossz körülmények között, állandó tettleges – és verbális erőszaknak kitéve élt. Ennek egyik epizódja volt a bűncselekmény előtti veszekedés, amikor a rendőrség is megjelent náluk.

„Tapasztalataink szerint ez egy kivételes eset ebből a szempontból, amit kifejezetten üdvözlendőnek tartunk. Régi kifogásunk a jogalkalmazási gyakorlattal szemben, hogy az ilyen bűncselekményeknél csak a konkrét ügyet vizsgálják, a folyamatot pedig, ami idáig elvezetett, nem. Ebben az esetben is az a feltevésünk, hogy az emberölés megelőzhető lett volna, ha az előzetes bántalmazáshoz kiszálló rendőrök komolyan veszik a segélyhívást és nem hagyják ott a feleket. Nyilván csak a híradásokból nehéz a konkrét eset részleteit megismerni, de a hasonló ügyeknél igen gyakori, hogy a férfi futtatta a nőt, ebben nehéz is másként, mint bódult állapotban hosszasan részt venni, miközben még a párkapcsolati erőszakot is el kell a nőnek viselnie. Munkatapasztalatunkból kiindulva, ez a nő nem jutott volna el odáig, hogy magát kelljen megvédeni, ha az erre hivatott szervek ezt megtették volna” – mondja Spronz Júlia, hozzátéve, hogy más országok jó gyakorlata alapján pontosan lehet tudni, mik azok az eszközök, módszerek, melyekkel a bántalmazási spirál megtörhető. Ebben pedig nagy szerepe van a rendőri eljárásnak.

Végzetes spirál

A rendőrség mint jogalkalmazó szerv amit az adott kereteken belül meg tud tenni a családon belüli erőszak ellen, az azonnaliság, a gyors reagálás, a prioritás. Ahhoz viszont, hogy a rendőrök a legjobban tudjanak reagálni egy ilyen helyzetben, ismerniük kell a bántalmazás természetrajzát, de sajnos a mai napig előfordul, hogy ennek hiányában a kiérkező szervek rossz helyzetkezelési technikáikkal hagyják eszkalálódni az erőszakot. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a családon belüli erőszakhoz kiérkező járőröket hidegen hagyja, ha gyilkosságba torkollik egy családi bántalmazás, sokkal inkább azt mutatja, hogy a rendőrök nem rendelkeznek a családon belüli erőszak nemhogy széles körű ismeretével, de sok esetben még a témával kapcsolatos alapismeretekkel sem.

Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon rendszeresen megtörténik az, hogy a családon belüli erőszak gyilkosságba fut ki. Gyakoriak a kontrollvesztésből származó emberölések, a gyermekláthatásokon történt családirtások. 2019-ben volt olyan időszak, amikor alig pár hét leforgása alatt történtek ilyen jellegű tragédiák: Tatán egy férfi ölte meg a feleségét, Andornaktályán pedig egy apa megölte a kislányát és volt feleségét, majd öngyilkos lett. Mindegyikben közös elem, hogy a nő bántalmazása már hosszú ideje tartott.

Így válnak végső kétségbeesésükben feleségek, élettársak, és olykor gyerekek is gyilkosokká. Gondoljunk csak Simek Kitty ügyére, aki az alvó apját lőtte fejbe, az őt és a súlyos beteg édesanyját ért bántalmazás miatt. 

A magyar börtönökben jelenleg mintegy 1500 nőt tartanak fogva, közülük százhatvanan ülnek gyilkosságért. A szakértők szerint, míg a férfiak jellemzően rivalizálásból, anyagi pozícióért, a másik fél felett gyakorolt kontrollért, addig a nők inkább indulatból gyilkolnak, jellemzően családtagjukat, társukat, gyerekeiket ölik meg, sok esetben lelki-fizikai terror végére tesznek így pontot. 

Spronz Júlia úgy véli, ezek az elkövetők, akik ilyen módon vetnek véget egy bántalmazásnak, maguk is áldozatok, ahogy a bajóti gyilkos is.

„Szerintem pont erre utalt a Győri Ítélőtábla is az indoklásában. Mi éppen ennek a jelenségnek az elismeréseként javasoltuk még a büntetőeljárási törvény kodifikációja folyamán, hogy az érdekvédelmi (jogvédő) szervezetek, ne csak sértetti, de terhelti oldalon is el tudjanak látni képviseletet, a 2012. évi büntető törvénykönyv megalkotásakor pedig arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ezekre a helyzetekre is alkalmazzák a jogos védelem jogintézményét” – magyarázza a szakértő.

Dr. Takácsné Dr. Karácsony Anikó, a baltás eset főügyésze szerint azonban világosan fogalmaz.

„Azzal együtt, hogy a büntetőeljárás a szükséges mértékben feltárta az elkövető (nehéz gyermekkor, elnehezült élethelyzet) személyi körülményeit, a másodfokú bíróság azt nagyobb hangsúllyal vette figyelembe, mint az első fokon eljárt törvényszék, ezért került sor enyhítésre” – fogalmazott.

Ahogy Spronz Júliát, úgy a bajóti gyilkos védőügyvédjét, dr. Tóth Gábor Lászlót is meglepte az enyhítés. A jogásznak ugyanis az a szakmai tapasztalata, hogy míg a kisebb bűncselekményeknél, mint pl. a lopások esetében, lehet arra számítani, hogy a másodfok tíz, maximum húsz százalékot elenged a büntetésből, addig a nagyobb horderejű ügyekre az a jellemző, hogy az ügyre koncentrálva hozzák meg a döntésüket, és nem az ügyben szereplő személyekre vonatkoztatva.

– fogalmazott az ügyvéd. (Hasonló jelenség figyelhető meg a gyermekelhelyezési perek esetében is, amikor figyelmen kívül hagyják, hogy az anya ellen az apa elkövetett-e bármilyen erőszakot – a szerk.) 

Megkerestük a Győri Ítélőtáblát is. Dr.  Ferenczy Tamás az nlc-nek elmondta, hogy az ítélőtábla viszont pont ezeket a tényezőket vette figyelembe az ítélethozás során. Így az enyhítő körülmények között nyomatékos súllyal értékelte, hogy a büntetlen előéletű vádlott egész életútja halmozottan hátrányos helyzetben telt és a sértettel együttélése állandóan konfliktusos volt. 

Akiket az út szélén hagytak

Dr. Tóth Gábor László szerint a pokoli életkörülmények, a nő egyre súlyosbodó alkoholizmusa és a folytonos otthoni erőszak lényegében egy puskaporos hordó volt.
„Egy olyan kétségbeejtő helyzetben élt,  amiből a saját szellemi szintjén, akkor, abban a szituációban nem látott más megoldást” – magyarázta az ügyvéd, és ezt maga a vádlott is megfogalmazta a tárgyalásán.

– mondta a nő, aki állította, hogy a férfi évek óta bántalmazta. Bár az eset kapcsán kölcsönös bántalmazásról szóltak a hírek, erről számolt be a védőügyvéd is, azt azért nem árt figyelembe venni, hogy az aznapi incidens is pofozkodással indult, amit a férfi kezdeményezett, aki jóval erősebb fizikumú volt, mint a vádlott. Egy eszkalálódó családon belüli erőszak során olykor nehéz megállapítani, ki az erőszaktevő, hiszen nem minden bántalmazott tűri a fizikai abúzust mindenféle védekezés nélkül, és léteznek olyan helyzetek, toxikus párkapcsolatok, amikor mindkét fél erőszakos egymással.

Dr. Tóth Gábor szerint szerint a hátrányos helyzet mindig rizikófaktor, a praxisa során sok, halmozottan hátrányos helyzetű elkövetőnek volt a kirendelt ügyvédje, és ő úgy tapasztalja, hogy a mélyszegénységben élők gyakorlatilag segítség nélkül maradtak, nincs számukra szociális háló, amibe belekapaszkodhatnának. 
„Sok gyerek, szegénység, tanyasi nyomorúság, iskolázatlanság, alkoholizmus, prostitúció, fizikai erőszak – ezek a tényezők csúcsosodtak ki az említett gyilkosságban is” – mondja dr. Tóth Gábor László, hozzátéve, hogy az ilyen fokú kilátástalanság, jövőtlenség melegágya a hasonló bűncselekményeknek. 

„A  mélyszegénységben élők alacsony edukációja hozzáadódik a szegénység mértékéhez, és mindez alkalmasabbá teszi a személyt a bűncselekményre” – mondja az ügyvéd. – Néhány éve három fiatal srác vert agyon egy idős embert. Hatvanezer forintért” – említ egy példát, és hozzáteszi, hogy különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a szegénységben élő pszichiátriai betegek, illetve azok a nők, akik iskolázottság és munkalehetőségek híján nem tudnak saját jövedelemre szert tenni. Az ügyvéd szerint ezek olyan a rizikófaktorok, amelyeket lehetne csökkenteni:

Egyéb forrás: Via és via