Az időjárás-előrejelzések szerint szeptember első hétvégéjén, pontosabban szombaton igazi strandidő lesz: sok napsütésre kell számítani, a hőmérséklet pedig délutánra 27 és 32 fok fok közé emelkedhet, és ugyan vasárnap érkezik egy hidegfront, de utána megint jó idő lesz. Az Időkép szerint a hét közepén újra elérhetjük a 30 fokot. Biztos van, akiben felmerül a kérdés, hogy ez már vajon a vénasszonyok nyara, vagy számíthatunk arra, hogy hetekkel később (is) visszatér a nyár. Röviden és tömören: ha annak is tűnik, ez még nem az.
„A gazda ősszel, ha esőzések után felragyog az őszi verőfény, elégedetten mondogatja magában: «vénaszszonyok nyara». Legyen az szeptemberben, októberben vagy akár novemberben. Az időjárás tudósai, a meteorológusok egészen másként fogják meg a kapanyelét. A csillagászati nyár szeptember 21-ig tart, ami szép időt mi ez időpontig a természettől ajándékba kapunk, az nem lehet vénasszonyok nyara, mert az még nyár, ha nem is a javából. A vénasszonyok nyara tehát csak szeptember 21-ike után jelentkezhetik” – így írt az Az Ujság című napilap 1940. októberében.
Mint a cikkben olvasható, a meteorológusok ötven év statisztikai adatai alapján megpróbálták kideríteni, hogy pontosan milyen időpontra esik az a verőfényes, túlnyomóan száraz öt nap, mely az azt megelőző öt napnál magasabb hőmérsékletű, és megállapították, hogy a vénasszonyok nyara szeptember 28-ától október 2-áig köszönt ránk, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy hivatalosan szeptember végére és október legelejére esik. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden évben pontosan érkezik, 1940-ben például kellemesen meleg volt a szeptember, de még október ötödikére sem érkezett meg a vénasszonyok nyara.
Az ősz vajon mi?
Persze nemcsak az nézőpont kérdése, hogy az ősznek mely időszakára használjuk ezt a kifejezést, hiszen magának az évszaknak a kezdetét is többféleképpen lehet meghatározni:
- a naptári ősz szeptember elsején kezdődik, és 91 napig tart, szeptember 1-től november 30-ig.
- a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik,
- a csillagászati ősz az őszi napéjegyenlőségtől, vagyis szeptember 23-ától a téli napfordulóig, jellemzően december 22-éig tart.
(Hozzá kell tenni, valójában szeptember 26-án lesz majd egyforma hosszú a nappal és az éjszaka, vagyis ez az igazi napéjegyenlőség, de a légkör fénytörő tulajdonsága miatt a Napot a ténylegesnél pár perccel hamarabb látjuk felkelni, valamint pár perccel később lemenni, ezért van pár napos eltérés.)
De miért tér vissza a meleg, már amikor éppen visszatér? Az október eleji időszakban Kelet‑Európa felett egy nagy kiterjedésű, száraz levegőt hozó anticiklon keletkezik, ami meggátolja a légköri áramlásokat, ennek köszönhetően pár hétre kellemesen meleg, csapadékmentes, szélcsendes, nyugodt az időjárás. Viszont van egy hírünk, úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatással lehet az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára is. Erről többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat készített néhány évvel ezelőtt egy tanulmányt.
Változnak az évszakok
A szakemberek az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálták 1901-től, és megállapították, hogy az éghajlatváltozás eredményeképp az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 25 °C-kal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. Ha nem az egész országot nézzük, akkor pedig leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon, legkevésbé az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon volt tetten érhető a havi maximumhőmérséklet növekedése.
És mi a helyzet az őszi nyárias napokkal? Először is fontos meghatározni, hogy mi számít nyárias napnak? Az ő definíciójuk szerint, ha a napi maximumhőmérséklet eléri a 20-25 °C-ot, akkor azt már ide lehet sorolni. Ezeknek a napoknak a számában is volt változás, az ország déli és délnyugati vidékein 121 év alatt egy héttel nőtt az indián nyári napok száma, míg Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés. Kelet-Magyarország felé haladva viszont egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, mely igaz a hegységeink vidékeire is.
Forró ősz
A 2019-es ősz a legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete 12,64 °C- volt, ami 0,05 fokkal meghaladja az eddigi legmelegebb 1926-os ősz hőmérsékletét (1. ábra). Mindhárom hónap középhőmérséklete országosan magasabban alakult az 1981–2010-es időszak átlagánál. Októberben például szinte egy hónapig tartó meleg periódus volt, és a legmagasabb napi hőmérséklet a 27 °C-ot is megközelítette Budapest belterületén.
Forrás: met.hu
Az OMSZ a nyárias napok mellett a nyári napokat is megvizsgálta. Az őszi időszakban nyári napról akkor beszélünk, ha a maximumhőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot. Hogy ezek előfordulása hogyan változott, annak a Másfélfok is utánanézett, és 2021-es cikkük szerint az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011–2020) jelentkezett.
És persze arra is kíváncsiak voltak, mi a helyzet a vénasszonyok nyarával. Ehhez saját jelzőszámot határoztak meg, mégpedig úgy, hogy kiszámolták minden egyes őszi napra az országos átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján, majd megnézték, hogy melyek azok a napok, amikor ez 5 °C-kal meghaladta az adott napi átlaghőmérsékletet és nem volt csapadék. Eredményeik szerint az átlagot legalább 8 °C-kal meghaladó napok közül egy 1996-ban következett be, kettő 2000–2010 között, míg az utóbbi évtizedben négy ilyen nap jelentkezett. Az átlagtól való legnagyobb eltérés (10,5 °C) 2002. november 15-én fordult elő, de 2015. szeptember 17. is kiemelkedően meleg volt, ahogyan 2011 szeptemberében is, 2019 októberét pedig már korábban is említettük.
Fiatalok hűsölnek az árnyékban a belvárosi Erzsébet téren 2023. június 20-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Egy, a napokban tartott előadáson az is elhangzott, az adatok alapján úgy tűnik, a nyár kitolódott, mégpedig úgy 10-15 nappal, és leszögezték azt is, ugyan a trendek alapján nő az őszi melegebb napok száma, nyilván van változékonyság is. Vannak kilengések bizonyos években, és persze, vannak területi különbségek is: van, ahol jobban érzékelhetők a változások (például az Alföldön), az észak-nyugati térségben viszont pont az ellentétje az igaz.
Jogos a kérdés, hogy milyen előnyei, illetve hátrányai lehetnek a fent leírt trendeknek? Nyilván sokan örülnek annak, ha ősszel több olyan nap van, amikor kellemes idő van, nem esik az eső, nem kell vacogni, a melegebb idő ráadásul jót tesz a turizmusnak, illetve az is kedvező lehet, hogy kitolódik fűtési időszak kezdete, amivel pénzt spórolunk és a fűtésből adódó környezeti terhelés is kisebb lesz. Az már más kérdés, hogy a nyári hőség miatt viszont sokkal több energiát fordítunk majd a hűtésre, így éves viszonylatban nem leszünk jobb helyzetben.
Ami a növényeket illeti, ott előnyös lehet, ha hosszabb a vegetációs időszak, főleg, ha adott fajoknál van másod- vagy többedvirágzás, az viszont kevésbé, hogy a kellemes idő kedvez egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, és az élővilág egészét nézve számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például a levélhullás rendje vagy a költözőmadarak vándorlásának időpontja. És van egy hírünk azok számára is, akik a szép színes levelek miatt kedvelik az őszt:
szárazság esetén a nyáron megperzselt levelek idő előtt hullanak le, magas talajnedvesség esetében viszont később, de hirtelen, és jó eséllyel még zölden vagy legfeljebb barnán esnek le a fákról, így az élénkpiros és sárga őszi levelek eltűnhetnek.
Mi köze van az ökörnyálnak a vénasszonyok nyarához?
Az őszi nyárias időnek több neve is van, van, ahol indián nyárnak hívják, van, ahol hozzánk hasonlóan vénasszonyok nyaraként emlegetik. Németországban például az «altweibersommer» kifejezést használják rá. Hogy pontosan mi ennek a szónak az eredete, arra többféle magyarázat is van. A weiben ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy nők, asszonyok, hanem egy régebbi nyelvjárásban a pókfonalra is utalhat, és bizony ősszel gyakran találkozhatunk az ökörnyállal, ami nem más, mint bizonyos pókfajták lazán szőtt, 2–3 m hosszú, a szélben lebegő, szállongó fonadéka, melynek segítségével az állatok – különösen ősszel – az egyik tájról a másikra vitetik magukat.
„Tavasszal is szokott lenni egy méreteiben kisebb ilyen pókvándorlás, ezt azonban «leányok nyarának» nevezik. A vénasszonyok nyarának szokott nálunk még egy kisérő tünete lenni. Mikor eltűnik a határból az utolsó fecske, megtelik a levegő apró repülő bogárkákkal. Nyüzsögnek, táncolnak, keringenek az átlátszó, meleg légben s rezeg, vibrál tőlük a levegő. Szárnyas hangyák, hímek és nőstények nászrepiilése ez s néha oly tömegben kerülnek a bolyokból a levegőbe, hogy mint a viharfelhő, homályosítják el a napot” – írja Az Ujság.
Egyes források szerint egyébként a vénasszonyok nyara arra is utalhat, hogy míg a nyári melegben az idős asszonyok inkább a hűvös házakban töltötték a napot, ősszel előszeretettel ültek ki napközben a ház előtti padra, élvezni a kellemesen melengető napsugarakat.
Mire lehet számítani idén?
- Az Időkép 30 napos előrejelzésében még nem látni, mi lesz október első napjaiban, cikkünk megírásakor csak ez alapján úgy tűnik, Budapesten például fokozaton csökkeni fog a hőmérséklet, pontosan szeptember közepéig nagyon kellemes nyári idő lesz 28-27 °C-os nappali hőmérséklettel, majd szeptember utolsó hetében 20-22 fokokra lehet számítani.
- A Süssfelnap oldalán 60 és 90 napos előrejelzés is elérhető, eszerint lehet, hogy lesz egy kis felmelegedés október első napjaiban, elsején 26 °C- is lehet, negyedikén és hatodikán pedig 25 °C.
- Az Accuweather már messze nem ilyen optimista, szerintük október első hetében 21 °C- lesz a maximum, de lesz olyan nap, amikor csak 17 °C- ot mutat majd a hőmérő, de tény, hogy szeptember utolsó hetében lehet akár 25-26 °C is.
Jégtörő hajó a Dunán a horvátországi Dálya térségében 2017. január 17-én (MTI Fotó: Molnár Edvárd)
És mik a hosszabb távú jóslatok? Igaza lehet azoknak, akik azt mondják, hogy a négy évszakból lassan kettő lesz? Molnár László meteorológus nyilatkozata szerint lehet, hogy ez a jövő.
„Olyan teleink lesznek, amikor befagy a Duna újra. Cserébe viszont olyan nyarak jönnek, amikor nem 32 fokos, hanem akár 45-48 fokos hőségektől szenvedünk. Ráadásul a folyóink, főleg az árterületeink nincsenek felkészítve olyan árhullámokra, amik ilyen helyzetből következnek. Amikor a nagyon hideg télből egy rövid, pár hetes vagy akár csak néhány napos átmenet után – amit tavasznak már nem is nagyon lehet nevezni – átmegyünk egy nagyon forró nyárba, az azzal jár majd, hogy sokkal több hó és jég fog felhalmozódni télen az Alpokban, és az rettentő gyorsan fog elolvadni. Tehát olyan jeges áradások lesznek, amit a modern ember még nem látott”
– nyilatkozta nemrég a 24.hu-nak.
Persze, többféle forgatókönyv is létezik arra, hogy mi vár ránk a jövőben, és sok minden múlik attól, hogy az emberiség mit lép. Mint az olyan sokszor elhangzott, az lenne a cél, hogy a globális felmelegedést 2°C alatt tartsuk, vagyis inkább próbáljuk meg elérni a 1,5 °C-ot. A Climate Action Tracker szerint a jelenlegi intézkedések mellett a 2,7 °C-os növekedés a reális, ha betartjuk a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó ígéreteket, akkor az lecsökken 2,4 °C-ra, ha minden ígéretet és célt teljesítünk, akkor meglehet a 2°C, és legideálisabb helyzetben az 1,8 °C-ot is elérhetjük.