Ignobel-díjat kaptak azok a kutatók, akik felfedezték, hogy egyes emlősök a végbélnyílásukon keresztül is képesek lélegezni. A japán tudósok egereken, patkányokon és sertéseken végzett kísérletek alapján megállapították, hogy az állatok felszívják a végbélen keresztül bejuttatott oxigént, ez pedig megalapozhatja annak a további kutatását, hogy az eljárás alkalmas-lehet-e légzési elégtelenség kezelésére.
A fiziológia kategória győztesén kívül további kilenc kutatást ismertek el idén Ignobel-díjjal, amelyet olyan értelmetlen, használhatatlan vagy mulatságos tudományos eredményekért ítélnek oda, amelyek „először megnevettetik, majd elgondolkoztatják az embereket”. A legfrissebb Ignobel-díjasok a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MTI) tartott ünnepségen vehették át az elismeréseket – írja a Guardian.
A nyertesek bevonulása az Ignobel-díjkiosztón (Forrás: YouTube/Improbable Research)
Az eseményen valódi Nobel-díjasok is részt vettek, a díjazottak pedig 24/7 előadásokban ismertették a munkájukat: először 24 másodpercben, majd 7 szóban magyarázták el a kutatásukat, a jelenlévők pedig a hagyomány szerint papírrepülőket dobáltak a színpadra.
Lássuk a díjazottakat kategóriák szerint!
Demográfia
Dr. Saul Newman az Oxfordi Egyetemről nyerte el, mert kimutatta, hogy a különlegesen hosszú életet élő emberekről szóló állítások nagy része olyan helyekről származnak, ahol pocsék a születési és halálozási nyilvántartás, gyakoriak az elírások és a nyugdíjcsalások. Emiatt az egyedi esetektől kezdve egészen az átfogó népességig gyakorlatilag nincs értelme az öregkori adatoknak.
Anatómia
Roman Khonsari professzor, a párizsi Necker-Enfants Malades egyetemi kórház koponya- és arcsebésze kapta, mert megállapította, hogy a legtöbb ember hajában található forgók az óramutató járásával megegyező irányban forognak, a déli féltekén azonban az óramutató járásával ellentétes irány a gyakoribb.
Béke
A béke Ignobel-díjat a néhai amerikai pszichológus, B. F. Skinner kapta, amiért a második világháború alatt azt vizsgálta, hogy lehet képzett galambokat helyezni a rakéták belsejébe, hogy a madarak irányítsák azokat. 1944-ben a Pigeon Projectet leállították, annak ellenére, hogy egy New Jersey-i célponton sikeresnek tűnő tesztet hajtottak végre.
Növénytan
Az amerikai Jacob White és a német Felipe Yamashita kapta, mert bizonyítékot közöltek arról, hogy a Boquila trifoliolata nevű dél-amerikai növény képes utánozni a mellé helyezett műanyag növények leveleit. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a „növényi látás” egy hihető hipotézis.
Gyógyszerészet
Egy svájci, német és belga csoport nyert annak bizonyításáért, hogy a fájdalmas mellékhatásokat okozó hamis gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek a betegeknél, mint a fájdalmas mellékhatásokat nem okozó hamis gyógyszerek.
Fizika
A Floridai Egyetemen dolgozó James Liao kapta egy döglött pisztráng úszási képességeinek átfogó, több kiadványban is publikált vizsgálatáért.
Valószínűség
A díjat megosztva egy 50 fős, többségében holland kutatókból álló csoportnak ítélték, akik 350 757 érmét dobtak fel, hogy teszteljék Persi Diaconis, egykori bűvész és a Stanford Egyetem statisztikaprofesszora által felállított hipotézist. Munkájuk alátámasztotta Diaconis jóslatát, miszerint a feldobott érmék kicsit nagyobb valószínűséggel landolnak ugyanazzal az oldalukkal felfelé, mint ahogyan feldobták őket.
Kémia
Egy amszterdami csapat kromatográfiával választotta szét a részeg és a józan férgeket, mindezt a tudomány nevében.
Biológia
Szintén posztumusz kapta meg a díjat Fordyce Ely és William Petersen a tehenek tejhozamát befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos, 1940-ben végzett kutatásaikért. A tudósok először egy macskát ültettek a tehén hátára, majd 10 másodpercenként papírzacskókat durrantottak ki, hogy lássák, hogyan változik a tej mennyisége. Kiderült, hogy a megrémült tehenek kevesebb tejet adnak.