Mit tegyél és mit ne, ha ekcémás a bőröd? (x)

Bagaméri Viki | 2020. Március 05.
Az ekcéma az arra hajlamosaknál már babakorban kialakulhat, és szerencsés esetben fiatal felnőtt korra el is múlhat. Vannak azonban olyanok, akik később is kénytelenek az ekcémával küzdeni, szerencsére cseppet sem eszköztelenül.

Az ekcéma nem más, mint a bőr kiterjedt gyulladása, legfőbb tünete a bőrszárazság és a viszketés. Szinte bármely testrészen felbukkanhat, csecsemőkorban leggyakrabban az arcon, törzsön és a fejbőrön, óvodáskorban a végtagokon, a könyök- és térdhajlatban, a bokák körül és a kézfejen, tinédzserkorban az arcon, nyakon és a karokon alakul ki. Az ekcéma helyén vízhiányos, száraz, repedezésre hajlamos, viszkető foltok jelennek meg, amihez bőrpír is társulhat.

Bababaj vagy felnőttkori kihívás?

„Az ekcéma erős genetikai alapokon nyugvó, öntörvényű és hullámzó lefolyású betegség, ami meglehetősen gyakori. Ha a szülők mindketten érintettek ekcémában, allergiában, asztmában vagy szénanáthában, akkor nagy valószínűséggel a gyerekük is találkozik az élete során valamikor az atópiás betegségcsoportba tartozó problémákkal. A csecsemőkorban kialakult bőrtüneteket az esetleges hosszú távú következmények miatt sem szerencsés figyelmen kívül hagyni, félvállról venni. „Az ekcémás kisbabák nagy részénél a későbbiekben krupp, spasztikus bronchitis (azaz görcsös hörgőgyulladás), szénanátha, asztma is kialakulhat, a bőrgyulladás megfelelő korai gondozásával azonban ezek súlyossága csökkenthető. Ma már egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a csecsemőkorban jól kezelt, tartósan tünetmentesen tartott ekcéma enyhíti a későbbi légúti panaszok súlyosságát” – mondja a bőrgyógyász. 

Az ekcéma nem csak a felnőttek számára kellemetlen, hanem a babáknak és a kisgyerekeknek is megnehezíti a mindennapjait: nem tudnak megfelelően pihenni, játszani, ami akár a fejlődésük elé is akadályt gördíthet. Az óvodásoknál és a kisiskolásoknál a viszketés, valamint a gyulladt, fájdalmas bőr a figyelem megosztását eredményezheti, és ezzel együtt a tanulást is megnehezítheti. „Az első ekcémás tünetek általában 3 hónapos kor körül jelentkeznek a csecsemőknél, érdemes már ekkor nagy gondot fordítani a tünetek visszaszorítására és a bőr integritásának helyreállítására, rendkívül fontos ugyanis, hogy a bőr védelmi rendszere megfelelően működjön” – folytatja a szakértő, és az ekcémás babák szüleinek azt tanácsolja, hogy a kicsit mindenképp mutassák meg gyermekbőrgyógyásznak.

A szakértő sok olyan esettel találkozott, amikor a szülők – bár nyilván a legjobbat akarták a gyermeküknek – nem a megfelelő irányban indultak el, és nem hogy nem javítottak, de még rontottak is a helyzeten. „Tudni kell, hogy minden életkornak megvan a sajátos kezelési sémája, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy minden gyermek más, vagyis az, ami az egyiknél szép eredményeket hozott, nem biztos, hogy a másiknál is működni fog. Ha a bőrtünetek mellé légúti panaszok is társulnak – például a kicsi kruppos lesz vagy gyakran küzd nehezen gyógyuló náthával –, a kivizsgálásokba és a kezelésbe pulmonológust, gégészt is érdemes bevonni” – javasolja a bőrgyógyász.

Az, hogy a gyerekek nagyobb korukra kinövik-e ezt a betegséget, nagyban függ attól, hogy milyen lefolyású az ekcémájuk. Egyáltalán nem mindegy, hogy megfelelő kezelésben részesülnek-e, hogy milyen egyéb allergiás reakciók társulnak mellé. Az ekcéma tinédzser kor körül átcsaphat kontaktallergiába, főleg akkor, ha kisebb korában egyszerre többféle készítménnyel próbálták a tüneteket enyhíteni. Hogy ezt elkerüljék, szerencsésebb nem túl szerteágazó terápiát követni: „Ha valami bevált, akkor érdemes ahhoz tartani magunkat, és csak akkor áttérni másikra, ha úgy érezzük, hogy a kedvező hatás már nem a régi” – tanácsolja a doktornő.

Tinédzserkorban az ekcéma általában inkább az arcot, a nyakat és a felső végtagokat érinti, szerencsés esetben azonban fiatal felnőttkorra megszabadulhatnak tőle, ez a betegek körülbelül háromnegyed részénél be is következik. Annál, aki kifejezetten allergiás alkat és többféle allergia társul a bőrbetegsége mellé, felnőtt korban is megmaradhat az atópiás ekcéma, vagy olyan egyéb ekcémás bőrpanasszá alakulhat, mint a fémérzékenység, a kozmetikumallergia vagy más kontaktekcéma.  

Sok szülőt megijeszt, ha a gyerekének a téli hónapokban kicsit érdes, száraz tapintású lesz a bőre, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kicsi ekcémás. Ilyen esetekben segíthet a gyerekek korcsoportjának megfelelő bőrápoló használata, ezek ma már széles körben elérhetők a patikákban és a drogériákban is. Ha a korrekt testápolás nem hozza meg a várt eredményt, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.

 

A genetikától az allergénekig – mi áll a hátterében?

Az ekcémára való hajlam örökölhető, vagyis sok esetben a gének tehetnek arról, hogy a betegség kialakul. Emellett sokszor áll a háttérben valamilyen élelmiszerallergia vagy -intolerancia, de egyéb allergének – poratka, pollenek, állatszőr, vegyszerek, adalék- és méreganyagok, nehézfémek stb. – is fellobbanthatják az ekcémát. Az okok felderítése nem mindig egyszerű, ami biztos, hogy a száraz levegő, a hideg, a vízzel való hosszas érintkezés és a stressz is felerősítheti a tüneteket.

Ha fény derül arra, hogy milyen allergén okozza a bajt, érdemes azt az étrendből kivonni vagy amennyire lehetséges, a környezetből kiiktatni, és a stresszt is csökkenteni. Nem ritka, hogy a gyorséttermi, a vegyszerekkel kezelt, valamint a magas cukor- és mesterséges adalékanyag-tartalmú élelmiszerek fogyasztása vált ki fellángolást, ezek kerülése pedig javulást eredményezhet.

Fotó: Getty Images

Tedd, ne tedd, ha ekcémával küzdesz

Exit mobile version