Betakarítás és faültetés

Dr. Bálint György | 2001. Október 17.
Miként Nálatok, máshol is megkezdõdött a kukorica betakarítása. Több mint egymillió hektáron termesztik ezt a fontos takarmánynövényt; nagy, szántóföldi táblákon és ház körüli parcellákon egyaránt. Idén kedvezõek a terméskilátások, és bízni lehet abban, hogy tárolásra alkalmas, száraz csövekkel és lemorzsolt szemmel telnek meg a górék és a magtárak.

Aggodalmaink inkább az értékesítéssel kapcsolatban merülnek fel: a kukorica java részét a sertés- és a baromfi fogyasztja el, a sertésállomány azonban az utóbbi években megcsappant, a fölöslegessé váló kukoricakészletek külföldi értékesítése pedig jelenleg eléggé bizonytalan.

Jó a burgonyatermés is, érdemes házi fogyasztásra most betárolni belőle, mert a kereskedelmi tárolók kapacitása korlátozott, ezért előfordulhat, hogy tavasszal drágán kell majd megvenni a most kedvező áron beszerezhető burgonyát! A szüret is biztató terméseredményt ígér, de egyelőre kétséges a must, a tisztuló újbor és a pincében levő tavalyi készletek sorsa. A túltermelés, az alulfogyasztás, az exportpiacok hiánya, a termelés és a kereskedelem összehangolatlansága okozza a termelési kedvet apasztó helyzetet? Nem tudom.







   
Azt viszont bizton tudom és ajánlhatom Neked, kedves Húgom, hogy a kertben termett zöldségféléket tárold be a téli hónapokra! Mert milyen kellemes lesz a deres, havas, csúszós téli napon előszedni a pincéből a sárgarépát, a petrezselyemgyökeret, a téli retket, a zellergumókat, a még mindig lebecsült pasztinákot és a céklát. Ezeket pincében, friss, nyirkos homok közé rétegezve lehet legjobban tárolni, de egyre terjed az a tárolási módszer is, hogy a gyökereket megtisztítják, megmossák, feldarabolják és kiporciózva, műanyag zacskóban, konyhakészen lefagyasztják. Érdemes elrakni fejes és kelkáposztát, karalábét is oly módon, hogy a növényeket gyökerestől szedik ki a földből, és egy ásónyom mélységű árokba, fejjel lefelé vermelik be – például a szőlősorok közé.

Hull a levél a fákról, és most jobban lehet látni, hogy hol tátognak sebek a fákon, ahol nyáron nagy sietve vágtunk le egy letörött ágat róluk. Ha csonk maradt, azt most ággyűrűre kell lefűrészelni, és be kell kenni a sebet erre alkalmas, sebvédő anyaggal (Fixpol, Cellcid, Fabalzsam), nehogy a seb felülete berepedezzen (lásd képünket), és azon keresztül vírusok, baktériumok, gombaspórák juthassanak be a fába! A csonk meghagyása nélkül levágott és gondosan kezelt ágak helyén a seb gyorsan beforr, nem keletkeznek odvak. Hasonlóan kell kezelni a fák törzsén előforduló, függőleges, hosszú repedéseket is, amelyek olykor a téli és tavaszi fagyok hatására keletkeznek, de máskor egyszerűen a törzs vastagodása miatt jönnek létre.

Az intenzíven művelt kerti ágyások – és főként a fóliasátrak – talajában sokféle kártevő lény szaporodhat el. Ezek lehetnek baktériumok, mikroszkopikus nagyságú gombák, fonálférgek, drótférgek, cserebogárpajorok, lótücskök, amelyek ellen nem akkor kell védekezni, amikor észleljük őket, de a kártételük már visszafordíthatatlan, hanem megelőző módon. Ha most szórjuk ki a talajfertőtlenítő szert (például Basamid Granulátumot, négyzetméterenként ötven grammot), azt bedolgozzuk a talajba húsz-huszonöt cm mélyen, majd a föld felszínét alapos öntözés után fóliával leborítjuk, akkor tavasszal nem lesz gondunk a talaj fertőtlenítésével.

Ilyenkor, ősszel gyakran előfordul, hogy a mezei pockok és a kószapockok a közeli szántóföldekről behúzódnak a kertekbe, ahol a fák és a cserjék gyökereinek megrágásával súlyos károkat okoznak. Ellenük Arvalin vagy Redentin 75 kihelyezésével védekezhetünk idejében és eredményesen.







   
Az a tapasztalatom, hogy a kertészkedők minden ősszel megkésnek a fák és bokrok ültetésével! Pedig az ültetés legjobb ideje októberben van, amikor a nagyobb fagyok előtt a csemeték gyökérsebei még beforrhatnak, sőt új, felszívó gyökerek is fejlődhetnek. Ezért ne késlekedjünk az ültetéssel! A jókora gödrök talaját fel kell javítani, hogy a kezdetben még gyámolatlan hajszálgyökerek zavartalanul tudják felvenni a vízben oldott tápanyagokat. Ügyeljünk arra, hogy a csemete éppen olyan mélyen álljon a talajban az új helyén, mint ahogyan a faiskolában volt! A csemeték tövét fel kell kupacolni, hogy megelőzzük a gyökerek kiszáradását és elfagyását.
Ha kiforrt az újbor, az edényeket (hordót, üvegballont) csordultig föl kell töltenünk, hogy az ital minél kisebb felületen érintkezhessen a levegővel. Az első fejtéssel se késlekedjünk: amint az utóerjedés befejeződött, a bor letisztult, íz-, illat- és aromaanyagai jellegzetesek lettek – el kell választanunk a bort a seprőtől! Ebben ugyanis igen sok erjedő, borbetegséget előidéző anyag lehet, amelytől a legjobb minél előbb elválasztani borunkat.

Hát ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom! Részletesebb információk a honlapomon, de a beérkező levelekre is készséggel válaszolok.

Kelt Kertvárosban, a 2001. esztendő októberének elején
Exit mobile version