Aggodalmaink inkább az értékesítéssel kapcsolatban merülnek fel: a kukorica java részét a sertés- és a baromfi fogyasztja el, a sertésállomány azonban az utóbbi években megcsappant, a fölöslegessé váló kukoricakészletek külföldi értékesítése pedig jelenleg eléggé bizonytalan.
Jó a burgonyatermés is, érdemes házi fogyasztásra most betárolni belőle, mert a kereskedelmi tárolók kapacitása korlátozott, ezért előfordulhat, hogy tavasszal drágán kell majd megvenni a most kedvező áron beszerezhető burgonyát! A szüret is biztató terméseredményt ígér, de egyelőre kétséges a must, a tisztuló újbor és a pincében levő tavalyi készletek sorsa. A túltermelés, az alulfogyasztás, az exportpiacok hiánya, a termelés és a kereskedelem összehangolatlansága okozza a termelési kedvet apasztó helyzetet? Nem tudom.
Hull a levél a fákról, és most jobban lehet látni, hogy hol tátognak sebek a fákon, ahol nyáron nagy sietve vágtunk le egy letörött ágat róluk. Ha csonk maradt, azt most ággyűrűre kell lefűrészelni, és be kell kenni a sebet erre alkalmas, sebvédő anyaggal (Fixpol, Cellcid, Fabalzsam), nehogy a seb felülete berepedezzen (lásd képünket), és azon keresztül vírusok, baktériumok, gombaspórák juthassanak be a fába! A csonk meghagyása nélkül levágott és gondosan kezelt ágak helyén a seb gyorsan beforr, nem keletkeznek odvak. Hasonlóan kell kezelni a fák törzsén előforduló, függőleges, hosszú repedéseket is, amelyek olykor a téli és tavaszi fagyok hatására keletkeznek, de máskor egyszerűen a törzs vastagodása miatt jönnek létre.
Az intenzíven művelt kerti ágyások – és főként a fóliasátrak – talajában sokféle kártevő lény szaporodhat el. Ezek lehetnek baktériumok, mikroszkopikus nagyságú gombák, fonálférgek, drótférgek, cserebogárpajorok, lótücskök, amelyek ellen nem akkor kell védekezni, amikor észleljük őket, de a kártételük már visszafordíthatatlan, hanem megelőző módon. Ha most szórjuk ki a talajfertőtlenítő szert (például Basamid Granulátumot, négyzetméterenként ötven grammot), azt bedolgozzuk a talajba húsz-huszonöt cm mélyen, majd a föld felszínét alapos öntözés után fóliával leborítjuk, akkor tavasszal nem lesz gondunk a talaj fertőtlenítésével.
Ilyenkor, ősszel gyakran előfordul, hogy a mezei pockok és a kószapockok a közeli szántóföldekről behúzódnak a kertekbe, ahol a fák és a cserjék gyökereinek megrágásával súlyos károkat okoznak. Ellenük Arvalin vagy Redentin 75 kihelyezésével védekezhetünk idejében és eredményesen.
Ha kiforrt az újbor, az edényeket (hordót, üvegballont) csordultig föl kell töltenünk, hogy az ital minél kisebb felületen érintkezhessen a levegővel. Az első fejtéssel se késlekedjünk: amint az utóerjedés befejeződött, a bor letisztult, íz-, illat- és aromaanyagai jellegzetesek lettek – el kell választanunk a bort a seprőtől! Ebben ugyanis igen sok erjedő, borbetegséget előidéző anyag lehet, amelytől a legjobb minél előbb elválasztani borunkat.
Hát ennyi fért a mai levelembe, kedves Húgom! Részletesebb információk a honlapomon, de a beérkező levelekre is készséggel válaszolok.
Kelt Kertvárosban, a 2001. esztendő októberének elején