Gyógyítható a horkolás

Ördög Virág | 2002. Május 01.
Minden a megszokott forgatókönyv szerint zajlik: a férj egyre többet, egyre hangosabban horkol, a feleség egyre nehezebben viseli el, végül sokszor másik szobába költözik. Pedig a horkolás hátterében gyakran egy súlyos, több szervünkre kiható, de gyógyítható betegség áll, az alvási apnoé.




Talán nincs is olyan család Magyarországon, ahol egy vagy több személy ne horkolna. Ezt először csak megmosolyogjuk, aztán bosszankodunk rajta, hiszen a másiktól nem tudunk nyugodtan aludni. Az életkor előrehaladtával azonban ez a probléma egyre súlyosabb lesz.

A hazai felnőtt férfilakosság körülbelül negyven százaléka horkol, míg a nők húsz-harminc százaléka. A bosszantó jelenségnek általában nincs komoly orvosi jelentősége, de száz emberből ötnél – általában túlsúlyos, középkorú férfiak – súlyos betegség, az úgynevezett alvási apnoé figyelmeztető jele lehet.






Oxigénhiány és következményei


– Az úgynevezett alvásbetegségek között első helyen szerepel a horkolás – jelenti ki dr. Szakács Zoltán ideggyógyász, a Budai Honvédkórház Alvásdiagnosztikai Laboratóriumának vezetője. – Ilyenkor alvás közben valamilyen rendellenesség lép fel a légzésben. Az alvó ember légzése leáll, hirtelen levegő után kap. Szűkület jön létre a felső légútban, a kisebb keresztmetszet miatt a belélegzett levegő áramlási sebessége jelentősen megnő, ami a rugalmas garatfal rezgését okozza. Ez a remegés hozza létre a horkolás hanghatását.





Minél jelentősebb a szűkület, annál nagyobb a remegés, azaz annál hangosabb a horkolás. Alvás közben az izmok – így a légzőizmok is – jobban elernyednek, mint nappal. Egyes esetekben a garatizmok az átlagosnál jobban, túlságosan elernyednek, és ez már zavarja a légzést. Nem jut elegendő oxigén a szervezetbe, a beteg másnap kialvatlan, fáradt. Ilyenkor az egyébként éjszaka alacsonyabb vérnyomás megemelkedik. S diagnosztizálható az alvási apnoé betegség. (Az apnoé görög eredetű szó, jelentése: légvétel hiánya.)

Az oxigénhiányos állapot stresszreakciót vált ki a szervezetből: belsőnk “tudja”, hogy a legjobb alvás a mély alvás (az úgynevezett REM-fázis), ám amikor az oxigénszint csökkenését észleli, azonnal be akarja ezt fejezni – hiszen oxigénhiányban meghalhatnánk – így megemeli az adrenalin szintjét a vérben, ezáltal nő a vérnyomás, és a vércukor szintje is, ami által a hasnyálmirigy túlterhelődik. A szakorvos figyelmeztet arra, hogy ez a folyamat hosszabb távon magasvérnyomás-betegség és cukorbetegség kialakulásához vezethet. Gyakorivá válik a szívritmuszavar, és megnő az éjszaka, alvás közben keletkező szívinfarktus veszélye is.
Exit mobile version