Tudjuk-e, mit eszünk?

Most még a gyorsabb növekedés, a nagyobb hozam, a jobb ellenállóképesség és a hosszabb eltarthatóság a célja a géntechnológia alkalmazásának. Bár nem tudni, milyen egészségügyi ártalmakat okoznak a genetikailag módosított élelmiszerek, mégis úgy látszik, előállítóiknak a fenti előnyök fontosabbak, mint a biztonság. A géntechnológiával előállított élőlények és növények megjelenésük óta heves viták kereszttüzében állnak világszerte. Egyes országok egyoldalú szigorításokat vezettek be, megtiltva ezek termelését és forgalmazását. Tudni kell, hogy az átalakítás jobbára a gazdasági haszonnövényeket és a szántóföldi növényeket érinti, elsősorban a szója, a kukorica, a gyapot, a cukorrépa és a repce genetikailag módosított változatát termesztik nagy mennyiségben. Itthon viszonylag kedvező a helyzet, mivel ilyen növények nincsenek a piacon, bár egyes fajták előállítására folynak kísérletek. Mégis találkozunk génmanipulált termékekkel: az importból származó feldolgozott élelmiszerekben.





– Az óhajtott tulajdonság érdekében a természetes evolúció folyamatát biotechnológiai módszerekkel megzavarják. Az egyes fajokba sokszor genetikailag távollévő szervezetekből ültetnek át géneket – sorolja aggályait Móra Veronika biológus. – A kártevők leküzdésére skorpióméreg-gént vittek például kukoricába, ennek eredményeként a növény folyamatosan mérget termel. Kukoricába, paradicsomba, dohányba és gyapotba pedig egy talajlakó baktérium, a Bacillus thuringiensis génjét ültették be, aminek következtében ezek nagy koncentrációban ontják a kukoricamolyt és egyéb hernyókártevőket elpusztító toxint. Az epret meg a sarkvidéki lepényhal egyik génjének segítségével próbálják fagyállóvá tenni.

A génmanipuláció persze, az állatokat sem kíméli. “Eredménye” az a sertés, amelybe emberi növekedési hormont kódoló gént ültettek be, hogy gyorsabban nőjön. Csakhogy a túlságosan nagyra hízott állat lába és csontozata nem bírja a nagy súlyt. Ízületi gyulladások gyötrik, és fokozottan érzékeny a betegségekre. Ennek ellenére a növekedésihormon-gént beültették már pontyba, juhba és szarvasmarhába is.
A módosítások következménye: gyökeresen új tulajdonságokkal rendelkező, génmanipulált élőlények jönnek létre. A bevitt idegen gén pedig – bonyolult kölcsönhatásai révén – számtalan előre nem látható változást okozhat. Emiatt nincs egyetértés a tudósok között sem, sokan úgy vélik, hogy „orosz rulettet” játszunk a természettel és saját egészségünkkel. Jelenlegi tudásunk ugyanis nem elegendő az összes egészségkárosító veszély felbecsülésére és megelőzésére.

– A géntechnológia kockázatait ma még nem ismerjük, lehet, hogy csak évtizedek múlva derül fény a következményekre – figyelmeztet a biológus. – Egyébként sincs módunk nyomon követni a tanyától a tányérig az élelem útját. Ráadásul itt az a probléma, hogy a genetikailag módosított élelmiszerekkel olyan anyagok kerülnek be szervezetünkbe, amelyekkel azelőtt sosem találkoztunk. Nevezetesen baktériumokból és vírusokból származó gének által termelt fehérjéket etetnek meg velünk. Azt, hogy ezek milyen reakciót váltanak ki az emberi szervezetben, nem lehet tudni. Újabban egyre több jel utal arra, hogy allergiakeltő hatásuk van, befolyásolják az immunrendszert és a hormonális folyamatokat. Ezért lenne fontos az elővigyázatosság!

A törvény közbelép?

Itthon 1999. január elseje óta hatályos az úgynevezett géntechnológiai törvény. Az európai uniós gyakorlatra épülő jogszabály szerint Magyarországon mindenfajta géntechnológiai tevékenység engedélyköteles. A génmanipulált vetőmag elvetését például megfelelő kísérleteknek kell megelőznie, és fajtaminősítési engedélyt is kell rá kérni. Ez azt jelenti, hogy legkevesebb négyéves kísérleti periódus után kerülhetnek forgalomba ilyen vetőmagok. Szántóföldi kísérletek most is folynak, elsősorban kukoricával.

Élelmiszerek a laboratóriumban

A törvény előírja, hogy a terméken jelölni kell, ha genetikailag módosított összetevők felhasználásával készült. Csakhogy a különféle korlátozások – elsősorban az idegen gén jelenlétének nehéz kimutathatósága – miatt sok termék kiesik a jelölendők köréből. Ráadásul az élelmiszerek bevizsgálására évekig nem volt mód. A jogszabály hatályba lépése óta feljogosítja ugyan az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet az ellenőrzésre, ám az első laboratórium csak a közelmúltban állt fel.

A csoki is érintett

A genetikailag módosított növények 1996 óta vannak jelen a piacon. Ám ma lehetetlen megtudni, táplálékaink közül melyik milyen mértékben tartalmaz génmanipulált összetevőket. Illúzióink nem lehetnek, hiszen a szója, amelynek genetikailag módosított változatát a legnagyobb mennyiségben termelik a világon, és amelyből a magyar import is jelentős, a feldogozott élelmiszereink hatvan százalékában megtalálható. Adalék- és töltelékanyagként többek között a csokoládékhoz, a kekszekhez, a felvágottakhoz, a levesporokhoz és a félkész termékekhez használják.

Szerte a világban…

Jelenleg a világ öt országában – az Egyesült Államokban, Kanadában, Uruguayban, Argentínában és Kínában – termelnek genetikailag módosított növényeket.
A jó terméseredmények miatt igen nagy mennyiségben vetik azt a szójaváltozatot, amelyik ellenáll az erős gyomirtóknak. Ennek köszönhetően egyszerűsödik a termelés, lehet szórni bőven a vegyszert, talajművelés nélkül kipusztul minden gyom és gaz a haszonnövény mellől.





Az EU tiszta maradhat?

Az Európai Unióban nem termelnek és nem is forgalmaznak ilyen növényeket, mivel az első génmanipulált termékek megjelenését rendkívül erős társadalmi ellenállás és tiltakozás fogadta. A kergemarhakór és a dioxinos csirke után az emberek félnek a beláthatatlan következményektől. Ez arra kényszeríttette a nagy élelmiszergyártó cégeket, hogy olyan beszerzési forrásokat keressenek, ahonnan garantáltan génmanipuláció-mentes alapanyagokhoz juthatnak. Ám félő, hogy a nagy befektetést igénylő, génmódosítással készült árukat a vállalatok Kelet-Európában igyekeznek értékesíteni. Aki kerülni akarja a génmanipulált táplálékokat, fogyasszon bioélelmiszereket! Az ökológiai gazdálkodás szigorú szabályai ugyanis kizárják a genetikailag módosított növények felhasználását.