Mit örököltünk? – II. rész

A daganatos betegségekről

Szögezzük le rögtön: a daganatos betegségek döntő többsége nem örökletes! Van néhány ritka ráktípus, amelyre a hajlam öröklődhet, ilyen például a familiáris, vagyis a családban halmozódó emlőrák – amely az összes eset két-öt százalékát teszi ki. A kutatók egyre inkább kezdik megtalálni – a molekuláris diagnosztika segítségével –, hogy bizonyos daganatos betegségek ellen milyen új gyógyszerek állíthatók “csatasorba”. Tehát a genetikának a daganatos betegségek kapcsán nem az öröklődés, hanem a diagnosztika és az új terápiák kutatása szempontjából van igazán jelentősége. (Például már hazánkban is forgalomba került az a gyógyszer, amelyet a genetikai technológia fejlődésének köszönhetünk, s amely áttörést jelent egyfajta krónikus leukémia kezelésében, mert bizonyos esetekben csontvelő-átültetés nélkül gyógyulás érhető el vele.)

A már korábban említett familiáris emlőrák esetén arról van szó, hogy egyes gének mutációja növeli a betegség kialakulásának valószínűségét. Akinek a családjában halmozottan fordult elő emlőrák, annál genetikai vizsgálat végezhető. A baj az, hogy a vizsgálat nem konkrét eredményt ad, tehát nem tudható meg, hogy az illető biztosan örökli-e a betegséget, hanem a hibás géneltérésnél hetven-nyolcvan százalék a valószínűsége, hogy emlőrákja lesz valamikor. Ilyenkor megelőzésként kerülni kell a nőihormon-kezelést, és gyakrabban célszerű szűrővizsgálaton részt venni. Lakatos doktor említi, hogy éppen most folynak vizsgálatok egy olyan gyógyszerrel, amely a remények szerint nemcsak a kifejlett emlőrák kezelésében hatékony, hanem a megelőzésben is. Ugyanakkor tudni kell, hogy az elhízás már önmagában is hajlamosít az emlőrák kialakulására: ennek az az oka, hogy a zsírszövet sejtjei ösztrogént (női hormont) képesek előállítani. Egy túlsúlyos nő ösztrogénszintje tehát magasabb, mint egy soványé – és az emlőrák részben a magas ösztrogénszint kapcsán alakul ki! A fogyás azonban csökkenti ezt a rizikót! Az átlagosnál kicsit magasabb csontsűrűség (ez a csontritkulás ellenkezője) azt jelezheti, hogy az illető hölgy ösztrogénszintje magasabb, ez jól védte a csontjait, s ilyenkor szintén nagyobb eséllyel alakulhat ki emlőrák, főként, ha még nőihormon-pótlást is kap a páciens.

Bizonyos géneltérések a vastagbélrákra való hajlamot fokozhatják, és a betegség kialakulásának esélye a helytelen táplálkozási szokásokkal (például irritáló ételek, alkohol és telített zsírsavak fogyasztásával) növekszik.






A cukorbajról

Hazánkban népbetegség a cukorbaj, és várhatóan a következő években tovább nő a cukorbetegek száma. A diabéteszes hajlam öröklődhet, ám hogy megbetegszik-e valaki, az az életmódjától is függ. Legfontosabb a normális súly elérése és megtartása, valamint a rendszeres sportolás. A mozgás hatására ugyanis javul az izmok cukorfelhasználása, és a testedzés az inzulint termelő hasnyálmirigy működését is kedvezően befolyásolja. Akinek a családjában halmozottan fordult elő cukorbetegség, annak tanácsos évente legalább egyszer vizsgálaton részt vennie.


A háziorvos fontos “állomás”

A fentiek mindössze példák, ezeken kívül gyakran örökletes lehet többek közt az allergia, a migrén és a depresszió is.

Nagyon fontos kérdés, hová fordulhatunk, hogy megbizonyosodjunk arról, nem örököltünk-e valamiféle betegségre való hajlamot. Szakértőnk úgy véli, a háziorvos a legfontosabb “állomás”, hiszen ő tudja, hogy előfordult-e egy-egy családban halmozottan valamilyen betegség, és sok mindent kiszűrhet a család egészségügyi múltjából, amely talán nem derülne ki egy rutinvizsgálaton. Dr. Lakatos Péter szerint mi magunk is sokat tehetünk:

– Az emberek egy része elmegy a jósnőhöz, mert érdekli a jövője – ugyanakkor, hiába volt a családjában sok trombózis, nem megy el kivizsgáltatni magát. Vagy egy másik példa: mindenki tudja, hogy napi félóra séta, mozgás mennyire egészséges – de csak nagyon kevesen teszik ezt meg. Azt gondolják, majd, ha baj lesz, akkor az orvos felír nekik valami gyógyszert. Pedig sokkal fontosabb lenne a helyes életmóddal, időszakonkénti kivizsgálással tenni valamit a saját egészségünkért. Hiszen a génjeinkbe “kódolt” betegséghajlamot gyakran befolyásolni tudjuk a viselkedésünkkel és az életmódunkkal. Sőt, segítenek kihasználni a génjeinkben rejlő lehetőségeket is.


Elhízás: genetikai vagy életmódhiba?





A túlsúlyosok előszeretettel fogják fölösleges kilóikat arra, hogy alkatukat felmenőiktől örökölték, ám szakértőnk szerint az elhízást nem elsősorban a gének okozzák, hanem az, hogy a túlsúlyt cipelők többet esznek a kelleténél – és kevesebbet mozognak. Persze, itt is szerepet kap a genetika: nem egyformán hasznosítja a szervezetünk a táplálékokat, ezért lehetséges, hogy két ember ugyanolyan étrenden él, ám egyikük normál testsúlyú, a másik pedig elhízik.