A daganatos betegségekről
Szögezzük le rögtön: a daganatos betegségek döntő többsége nem örökletes! Van néhány ritka ráktípus, amelyre a hajlam öröklődhet, ilyen például a familiáris, vagyis a családban halmozódó emlőrák amely az összes eset két-öt százalékát teszi ki. A kutatók egyre inkább kezdik megtalálni a molekuláris diagnosztika segítségével , hogy bizonyos daganatos betegségek ellen milyen új gyógyszerek állíthatók “csatasorba. Tehát a genetikának a daganatos betegségek kapcsán nem az öröklődés, hanem a diagnosztika és az új terápiák kutatása szempontjából van igazán jelentősége. (Például már hazánkban is forgalomba került az a gyógyszer, amelyet a genetikai technológia fejlődésének köszönhetünk, s amely áttörést jelent egyfajta krónikus leukémia kezelésében, mert bizonyos esetekben csontvelő-átültetés nélkül gyógyulás érhető el vele.)
Bizonyos géneltérések a vastagbélrákra való hajlamot fokozhatják, és a betegség kialakulásának esélye a helytelen táplálkozási szokásokkal (például irritáló ételek, alkohol és telített zsírsavak fogyasztásával) növekszik.
A cukorbajról
Hazánkban népbetegség a cukorbaj, és várhatóan a következő években tovább nő a cukorbetegek száma. A diabéteszes hajlam öröklődhet, ám hogy megbetegszik-e valaki, az az életmódjától is függ. Legfontosabb a normális súly elérése és megtartása, valamint a rendszeres sportolás. A mozgás hatására ugyanis javul az izmok cukorfelhasználása, és a testedzés az inzulint termelő hasnyálmirigy működését is kedvezően befolyásolja. Akinek a családjában halmozottan fordult elő cukorbetegség, annak tanácsos évente legalább egyszer vizsgálaton részt vennie.
A háziorvos fontos “állomás
A fentiek mindössze példák, ezeken kívül gyakran örökletes lehet többek közt az allergia, a migrén és a depresszió is.
Nagyon fontos kérdés, hová fordulhatunk, hogy megbizonyosodjunk arról, nem örököltünk-e valamiféle betegségre való hajlamot. Szakértőnk úgy véli, a háziorvos a legfontosabb “állomás, hiszen ő tudja, hogy előfordult-e egy-egy családban halmozottan valamilyen betegség, és sok mindent kiszűrhet a család egészségügyi múltjából, amely talán nem derülne ki egy rutinvizsgálaton. Dr. Lakatos Péter szerint mi magunk is sokat tehetünk:
Az emberek egy része elmegy a jósnőhöz, mert érdekli a jövője ugyanakkor, hiába volt a családjában sok trombózis, nem megy el kivizsgáltatni magát. Vagy egy másik példa: mindenki tudja, hogy napi félóra séta, mozgás mennyire egészséges de csak nagyon kevesen teszik ezt meg. Azt gondolják, majd, ha baj lesz, akkor az orvos felír nekik valami gyógyszert. Pedig sokkal fontosabb lenne a helyes életmóddal, időszakonkénti kivizsgálással tenni valamit a saját egészségünkért. Hiszen a génjeinkbe “kódolt betegséghajlamot gyakran befolyásolni tudjuk a viselkedésünkkel és az életmódunkkal. Sőt, segítenek kihasználni a génjeinkben rejlő lehetőségeket is.
Elhízás: genetikai vagy életmódhiba?
A túlsúlyosok előszeretettel fogják fölösleges kilóikat arra, hogy alkatukat felmenőiktől örökölték, ám szakértőnk szerint az elhízást nem elsősorban a gének okozzák, hanem az, hogy a túlsúlyt cipelők többet esznek a kelleténél és kevesebbet mozognak. Persze, itt is szerepet kap a genetika: nem egyformán hasznosítja a szervezetünk a táplálékokat, ezért lehetséges, hogy két ember ugyanolyan étrenden él, ám egyikük normál testsúlyú, a másik pedig elhízik.