Trendek, divatok

nlc | 2005. Augusztus 29.
– A fogyasztói szokások felmérése azt mutatja, hogy folyamatosan tért hódítanak a bevásárlóközpontok, a kis boltok rovására – mondja a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa, Gulyás Emese.





A hét témája a Nők Lapjában:
Vásárolj! – Megmondom ki vagy!


Hevenyészett nőklapjás vásárlókutató szondánk szerint van a „megélhetési”, a „zsigeri” és a „tudatos” vásárló. Az első típus az akciók biztos törzsközönsége – elsődleges igazodási pontja az árcédula. A második fajtát olthatatlan birtoklási és megújulási szenvedély sodorja a plázák környékére: vásárol, ha boldog, ha boldogtalan, ha unatkozik, ha elfoglalt. Aztán van a Tudatos Vásárló, aki maga uralja a vásárlásait, ráadásul még különleges, az árcédulán messze túlmutató szempontokat is mérlegel. Végül van a vásárlók nagy-nagy tömege, akiben van ebből is, abból is, meg amabból is egy kicsi.


Az összeállítást készítették:
Mihalicz Csilla
Kégl Ágnes, Krajcsó Linda, Wlcsek Anna

Kapcsolódó cikkek:
• “Igyekszem tartani az iramot”»

• Egyszerűen különlegeset »

• Úgy öltözködöm, ahogy jólesik»
 






– Mellettük elég jól tartja magát még némelyik – hagyományosan „közért”-nek nevezett – közepes nagyságú bolthálózat is. A szupermarketek elsősorban annak köszönhetik népszerűségüket, hogy – úgymond – minden megvan bennük, másfelől igen alacsony árakon kínálják az áruikat. Ez az olcsóság persze viszonylagos, hiszen sokaknak igen messzire kell autózniuk érte. Másrészt több felmérés is bizonyította, hogy az emberek ilyenkor sok olyan holmit is megvesznek, amire semmi szükségük. Néhány éve a Központi Statisztikai Hivatal és a Bevásárlóközpontok Országos Szövetsége által megrendelt felmérés megállapította, hogy az emberek alkalmanként két-három órát töltenek el, és tizenöt-huszonötezer forintot hagynak ott a nagy bevásárlóközpontokban.

A magyar családok munkabérük negyven százalékát élelmiszerre költik – ez az arány az Európai Unió tagállamai közt magasnak számít, és nyilván az alacsony fizetésekkel függ össze. Másfelől folyamatosan csökkennek a megtakarítási arányok, ezzel párhuzamosan nő az eladósodás. Kimagaslóan népszerűek az áruvásárlási hitelek, még azok is, amelyek csillagászati, két-négyszáz százalékos kamatra adnak – úgymond – „bármikor” hitelt, fél-egy év lejárati idővel. Épp az áruvásárlási hiteleknek köszönhetően nőtt szinte minden szektorban a fogyasztás.

A magyar vásárlók többsége elsősorban az árakra figyel. Ugyanakkor nálunk még a vevő nem fordul sarkon, és nem kéri a panaszkönyvet, ha az alacsony árral becsalogatták, majd a beígért termékből nem talál egyet sem a polcon. Veszi a bevásárlókocsit, és telepakolja mással.
Lényeges szempont a származási hely, amelyet kötelező feltüntetni minden terméken. Felmérések szerint a vásárlók háromnegyede az idehaza előállított magyar árut részesíti előnyben. Ebben közrejátszottak a közelmúlt élelmiszerbotrányai is.

A témához kapcsolódó további cikkeket a Nők Lapja augusztus 31-én megjelenő 35. számában olvashatsz!
Exit mobile version