A hét témája a Nők Lapjában: Az összeállítást készítették: |
Mellettük elég jól tartja magát még némelyik hagyományosan közért-nek nevezett közepes nagyságú bolthálózat is. A szupermarketek elsősorban annak köszönhetik népszerűségüket, hogy úgymond minden megvan bennük, másfelől igen alacsony árakon kínálják az áruikat. Ez az olcsóság persze viszonylagos, hiszen sokaknak igen messzire kell autózniuk érte. Másrészt több felmérés is bizonyította, hogy az emberek ilyenkor sok olyan holmit is megvesznek, amire semmi szükségük. Néhány éve a Központi Statisztikai Hivatal és a Bevásárlóközpontok Országos Szövetsége által megrendelt felmérés megállapította, hogy az emberek alkalmanként két-három órát töltenek el, és tizenöt-huszonötezer forintot hagynak ott a nagy bevásárlóközpontokban.
A magyar családok munkabérük negyven százalékát élelmiszerre költik ez az arány az Európai Unió tagállamai közt magasnak számít, és nyilván az alacsony fizetésekkel függ össze. Másfelől folyamatosan csökkennek a megtakarítási arányok, ezzel párhuzamosan nő az eladósodás. Kimagaslóan népszerűek az áruvásárlási hitelek, még azok is, amelyek csillagászati, két-négyszáz százalékos kamatra adnak úgymond bármikor hitelt, fél-egy év lejárati idővel. Épp az áruvásárlási hiteleknek köszönhetően nőtt szinte minden szektorban a fogyasztás.
A magyar vásárlók többsége elsősorban az árakra figyel. Ugyanakkor nálunk még a vevő nem fordul sarkon, és nem kéri a panaszkönyvet, ha az alacsony árral becsalogatták, majd a beígért termékből nem talál egyet sem a polcon. Veszi a bevásárlókocsit, és telepakolja mással.
Lényeges szempont a származási hely, amelyet kötelező feltüntetni minden terméken. Felmérések szerint a vásárlók háromnegyede az idehaza előállított magyar árut részesíti előnyben. Ebben közrejátszottak a közelmúlt élelmiszerbotrányai is.
A témához kapcsolódó további cikkeket a Nők Lapja augusztus 31-én megjelenő 35. számában olvashatsz!