Ferenc József épp száz éve, 1906 december elsején nyitotta meg a Szépmûvészeti Múzeum kapuit. Baán László, a patinás épület fiatal igazgatója szerint az évszázados múltra visszatekintõ intézmény egyáltalán nem öregszik, sõt, ismét fejlõdõ korba lépett.
Most vagyunk a századik évben, de a gyűjtemény története ennél régebbi vág bele legkedvesebb témájába Baán László főigazgató. Igaz, korábban nem volt olyan végleges épület, ahol gyűjteményeket, műtárgyakat mutattak volna be, ez tehát az első állandó magyar művészeti múzeum. Kezdetben együtt gyűjtötték a magyar és a nemzetközi művészek munkáit. Ma már különvált e két terület, a Szépművészetiben csak nemzetközi művészek alkotásait gyűjtjük, a magyar művek a Galériában láthatók.
A gyűjtemény legfontosabb része 1870-ben került a magyar állam tulajdonába. Az Esterházy család, a legvagyonosabb magyar főnemesi família pénzügyi nehézségekkel birkózott, birtokaikat az akkori hitbizományi jogszabályok miatt nem adhatták el, ezért úgy döntöttek, hogy az évszázadok óta összegyűjtött műkincseiktől válnak meg. Szerencsére a magyar állam képes volt arra, hogy megvásárolja ezt a páratlan értékű műgyűjteményt valamivel olcsóbban, mintha egyenként elárverezték volna a festményeket, de még mindig szép összegért. A család sem járt rosszul, és itthon maradtak a kincsek.
Ez a mai Szépművészeti Múzeum alapja. Közel hétszáz festmény, több ezer metszet, rajz került az állam tulajdonába, a legnevesebb mesterektől. Ez világviszonylatban is számottevő gyűjtemény lenne, ha azóta egy rajzzal sem gyarapodott volna. De szerencsére nem így történt. Vásárlások, adományok, örökhagyások révén folyamatosan bővült a műtárgyanyag. A külföldi kollégák nem is értik, hogy lehet egy ilyen kicsi, viszonylag szegény ország birtokában a világ egyik legjelentősebb spanyol gyűjteménye mosolyog a főigazgató, majd nem titkolt elégedettséggel hozzáteszi: grafikai anyagunk is kiemelkedő, a világ legjobbjai közé sorolható. Leonardo-rajzoktól, Rafaellón át Van Gogh-ig szinte minden óriástól birtoklunk kiemelkedő alkotásokat.
A teljes cikk a 25. heti, június 21-én megjelenő Nők Lapjában olvasható.