A T-Home például a napokban örvendeztette meg a népet a hírrel, hogy bekerült a kínálatukba több “zöld” Panasonic dect (tehát különálló kézibeszélővel rendelkező vezetékes) telefon is. A “zöldséget” ezen készülékek esetében az jelenti, hogy van rajtuk egy ECO üzemmód. Ha ezt bekapcsoljuk, a telefon a minimálisra csökkenti a kimenő jel erejét, így akár 90 százalékkal több energiát is meg lehet takarítani, legalábbis a gyártó ígérete szerint.
Szerencsére erre a problémára is van már orvosság: az energiatakarékos tévé konnektor (standby killer) figyeli, mikor nem megy a tévé, és pár percnyi készenléti idő után teljesen kikapcsolja azt. Persze a visszakapcsolás ettől még működik távirányítóval is, csak arra kell figyelni, hogy a konnektorhoz kapcsolódó infravörös érzékelőt úgy helyezzük el, hogy ne takarja semmi, ugyanis a távirányító jelét figyeli ez a ketyere is.
Ha pedig már a különféle kütyük töltésénél tartunk, több megoldás is létezik, hogy ne a konnektorból tápláljuk “mindennapi társainkat”, hanem valamilyen zöldebb megoldást keressünk. A Nokia nemsokára itthon is piacra dobja a biciklire szerelhető töltőjét, amellyel a régi szép idők és a dinamó mintájára tekerés közben fejleszthetünk áramot, és tölthetjük a mobilunkat.
Még érdekesebb megoldás a vízzel működő töltő, a Horizon MiniPAK. A csomagban van egy bázis egység, ebbe kell tölteni a vizet, ami aztán alkotóelemeire bontja azt, és a hidrogént szilárd formában eltárolja egy aprócska tartályban. Ezt a tartályt kell beledugni a töltőbe, amivel aztán már “etethetjük” a hordozható kütyüinket – tulajdonképpen hidrogénnel.
Az ilyen alternatív töltők hatékonysága természetesen változó. Sok esetben függnek az időjárástól, és nem váltják ki teljesen a “falmalacot”, de sok helyzet adódhat, amikor jól jönnek.
Több olyan eset van, amikor egy elektronikai cikk plusztán azért környezetbarát, mert olyan anyagokat használtak fel hozzá, egyébként energia-felhasználásban nincs különbség. Ilyen például az I-Mego látványos külsejű zöld fejhallgatója, vagy a Vers 1E fontópiás fülesei.
Bambusznádat egyébként más elektronikai cikkek előállításánál is használnak: az Asusnak például egész sorozata van bambuszborítású notebookokból. Az erős és nagy mennyiségben rendelkezésre álló alapanyag segítségével csökkentik a műanyag-felhasználást a gépekben.
Természetesen a zöld kütyük terén is el tud szállni a gyártók fantáziája. Így születhetett például az Eco Button, azaz Öko Gomb, ami annyit csinál, hogy alvó üzemmódba küldi a számítógépet. Ezt akkor érdemes használni, ha magára hagyjuk a gépet hosszabb-rövidebb időre, viszont ezt mi magunk is bekapcsolhatjuk, már ha van ilyen mód a gépünkön. Ha nincs, akkor az Öko Gomb sem tud mit kezdeni.
A napelemes, bambuszból készült babaház talán alkalmas lehetne arra, hogy gyermekeinknek már kiskorukban megmutassuk a környezettudatos élet hasznosságát, néhány apróság mégis riasztónak tűnhet. Elvileg a tetőre csatlakoztatható napelemes panel elég energiát gyűjt ahhoz, hogy az apró házikóban elhelyezett LED-ek bevilágítsák a kicsi szobákat. Érdekes módon mégis jár négy darab AAA-elem az egyébként 270 dolláros, azaz több, mint 50 ezer forintos babaház mellé. Igaz, az elemekből legalább újratölthető típust adnak.