Miért szeretjük az egyterű irodákat? Miért? Szeretjük őket?

Herczku Mónika | 2011. Január 25.
Éppen egy évtizeddel ezelőtt alakítottak ki egyterű irodákat egy nagy múltú magyar szolgáltató cég háttértevékenységet végző munkatársainak. Az eddigi 2 fős szobákat és tágas vezetői szobákat felváltotta a 60-70 főt befogadni képes egy légtér, melynek közepén kis üvegkuckókban helyezték el a vezetőket. "Úgy érzem magamat, mint majom a ketrecben. Azon sem csodálkoznék, ha valaki a nyitott ajtón bedobna egy banánt" – panaszkodott az egyik HR-es vezető.
Mobbing – mérgező munkahelyek

Ha a munkatársakat kérdeznénk, akkor ők nagy valószínűséggel a hagyományos, 1-4 fős, zárható irodák mellett tennék le a voksukat. Az utóbbi évtizedben Magyarországon is – követve az USA-ból indult ‘open office’ trendet – egyre jobban terjednek a nyitott, egy légterű irodák. A szolgáltató központok, call centerek, ügyfélszolgálatok tevékenységére remekül illeszthető ez az irodatípus. Akkor ideális, ha a munka bizonyos fokú elmélyültséget igényel, de nem jár együtt egész napos telefonálással, jövéssel-menéssel, mert így zavaró lehet a többiek számára.

Kölcsönös odafigyeléssel és a többiek érdekeinek figyelembevételével működtethető ez az irodatípus. Ha nem vagyunk tekintettel másokra, nem tiszteljük személyes terüket és azt, hogy nekik is szükséges koncentrálniuk a hatékony munkavégzéshez, akkor könnyen pokollá tehetjük egymás életét.

Miért lett gyorsan népszerű az egyterű iroda?

Az osztatlan irodatér előnyei nyilvánvalóak: az egyterű elrendezés gazdaságos, javítja a munkatársak közötti kommunikációt és együttműködést, növeli a produktivitást.

„Az ajtók eltűnésével jóval gyorsabban meg lehet beszélni a problémákat, nem kell telefonálni, elég odanézni, hogy a kolléga ráér-e.”

Az egyterű iroda a kis hatalmi távolságot is szimbolizálja a vezető és a beosztott között. Az operatív

400 000 forint az álomfizetés?

vezetők általában a csoportjuk közvetlen közelében, míg a felső vezetők egy kisméretű üvegfalú szobácskában kapnak helyet. Fontos, hogy jó rálátásuk legyen az irányításuk alatt állókra és átlássák az egész teret.

Az ‘élni és élni hagyni’ elv alapján az egyterű irodákban is fontos kialakítani a szabályokat, melyek betartásával az általános zajszint csökkenthető, mindenkinek lehetősége nyílik együttműködési készségének folyamatos gyakorlására, hogy mások és saját maga számára is kedvezőbb munka körülményeket teremtsen.

Egyterű etikett:

– Mobiltelefonunkat halkítsuk le.

– Ha nem vagyunk az asztalunknál, kapcsoljuk be az üzenetrögzítőt.

– Magánbeszélgetéseinket inkább a pihenőhelyiségben folytassunk, ne hozzunk másokat kellemetlen helyzetbe azzal, hogy magánéletünket ott tárgyaljuk ki, nem beszélve arról, hogy a többieket zavarjuk az elmélyült koncentrálásban.

– A munkaasztaloknál ne étkezzünk, különösen erős, jellegzetes illatú (curry, hagyma…) ételeket ne fogyasszunk.

– Az asztalunkon tartsunk rendet. Nem kelt jó benyomást a feljegyzésekkel és összevissza heverő aktákkal telezsúfolt asztal.

– A munkafolyamatot és az éppen elért részeredményünket ne kommentáljuk hangosan, lehet, hogy a többieket zavarja a munkavégzésben.

– Zenét csak fülhallgatóval hallgassunk.

– Ne tartsunk megbeszéléseket az íróasztalnál. Ha néhány percnél hosszabb ideig szeretnénk valamit megbeszélni, érdemes kimenni a pihenőterületre vagy egy kisebb tárgyalóba beülni.

– Ne sétáljunk át más munkaterületén, belegyalogolva ezzel személyes zónájába, inkább használjuk a folyosókat és előterek közlekedésre.

– Ha elkaptunk egy vírust, inkább maradjunk néhány napot otthon, minthogy megfertőzzük a közelünkben ülőket.

Miért nem kedveljük? Mit jelent a 120 centis magánélet? A válaszokért kattints!

Exit mobile version