| A légszennyezés növeli a mellrák kockázatát |
A szívrohamot előidéző egyik legnagyobb rizikófaktor lehet a kerékpározás a városi dugóban. Magyarországon a téli hónapok a legveszélyesebbek.
A mindennapi kockázatok körében olyan tevékenységek állnak a lista élén, mint a városi forgalomban eltöltött idő autóvezetőként vagy biciklisként. A stressz és a légszennyezés miatt a kerékpárosok fokozott veszélyben vannak, sőt maga a fizikai terhelés is egy további szívproblémát előidéző tényező – derült ki egy kutatásból nemrég.
A tanulmányt a The Lancet című brit online orvosi szaklapban összegezték, miután az egyes faktorok arányát kiszámították. A városi forgalom 7,4%-ban, a fizikai megterhelés 6,2%-ban, a légszennyezettség 5–7%-ban okolható a szívrohamokért. A szakértők szerint ugyanakkor nehéz szétválasztani az egyes tényezőket, hiszen azok mindig egyfajta mixként működnek – írja a dailymail.com.
Magyarországon a téli időszakban, de leginkább január–februárban ártalmas a szmogban kerékpározni – mondta el megkeresésünkre a Levegő Munkacsoport vegyész munkatársa, Simon Gergely. A szakember ilyenkor nem is javasolja a fizikai igénybevételt a városi forgalomban, mivel a sport közben megnőtt oxigénigény miatt sokkal erőteljesebben lélegzünk, vagyis így sokkal több méreganyagot juttatunk be. Ha mindenképpen kerékpárra kell szállnunk télen a szmogban, lassan hajtsunk, kevésbé terheljük a szervezetünket! – tanácsolja a Simon Gergely.
| Magyarországon a főváros levegője a legszennyezettebb, de vidéken sem túl rózsás a helyzet: a Levegő Munkacsoport adatai szerint kimagaslóan szmogos még Miskolc, Szeged, Pécs és Esztergom–Dorog térsége. |
Az EU eljárást folytat Magyarország ellen a légszennyezettség miatt
Az uniós előírások szerint évente legfeljebb 35 napon lépheti túl a légszennyezés a határértéket. Budapesten és számos magyar nagyvárosban már évek óta meghaladja a limitet a szennyezettség. A fővárosban tavaly 79 ilyen nap volt. „A legnagyobb problémát a dízelüzemű gépjárművek jelentik – tette hozzá Simon Gergely. – Évente 16 000 ember hal meg Magyarországon a részecskeszennyezés következtében kialakuló betegségekben. A dízeljárművek kipufogójából többek között nagy mennyiségű rákkeltő korom kerül a levegőbe. De nemcsak a daganatos kórok, hanem a légúti és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van a füstnek. Az elmúlt 30 évben például tízszeresére nőtt az asztmások száma hazánkban.”
Arra a kérdésre, hogy segíthet-e az orrunkba dugott szivacsos filter, amely a szennyeződések egy részét kiszűri, a szakember azt felelte: „Hosszú távon az jelentené a megoldást, ha sokkal szigorúbban vennék a szabályokat, és nem engednék be a városközpontokba a teherautókat. Nyugat-Európában zöld zónákat alakítanak ki, és csak részecskeszűrővel közlekedhetnek a dízelüzemű járművek. Arról nem is beszélve, hogy a BKV buszai a legidősebbek Európában. A járműveinket kellene szűrővel ellátni, nem az orrunkat!”
A szakember szerint ugyanakkor jó időben, a melegebb hónapokban sokkal egészségesebb kerékpározni, mint autóban ülve közlekedni, mert az autó zárt utasterében akár 10–12-szeresére dúsulhat a szennyezett levegő koncentrátuma.