| Mit érdemel, aki dohányzik? |
Fülöp Sándor vasárnapi közleményében a törvénymódosításról indult vitával összefüggésben úgy vélekedett: a gazdasági részérdekek csak a legszigorúbb alkotmányossági követelményeknek megfelelően írhatnak felül környezetvédelmi érdekeket, jelen esetben pedig az egészséges környezethez való jognak prioritást kell élveznie a gazdasági érdekekkel szemben.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénymódosítás fontos lépés, de betartatásához rendszeres hatósági ellenőrzésre és széles körű tájékoztatásra is szükség van.
Kitért arra: a kül- és beltéri légszennyezettségi ártalmak teljes körű kiküszöbölésére is hasonló figyelmet kell fordítani. A sokféle környezet-egészségügyi kockázat közül kiemelte a közlekedési eredetű légszennyezettséget, a magas szállópor-koncentrációt, így a vissza-visszatérő szmogveszélyt, a hulladékok illegális háztartási és egyéb égetését, az allergén gyomok okozta magas pollenkoncentrációt, valamint az egyes ipari üzemek kibocsátotta por- és bűzterhelést. A környezet-egészségügyi kockázatok közé sorolta még az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból a belső terekbe kerülő veszélyes és sokszor rákkeltő anyagokat.
Fülöp Sándor hangsúlyozta: a környezet-egészségügyi veszélyek csökkentése érdekében hatékony állami fellépésre van szükség.
Szigorú szabályokkal biztosítani kell a fák és zöldfelületek védelmét, mérsékelni kell a gépjárműforgalmat, egyidejűleg támogatni és fejleszteni a közösségi közlekedést, határozottan fel kell lépni az illegális hulladékégetéssel szemben, elő kell mozdítani a kevésbé veszélyes anyagok használatát – szögezte le.
Hozzátette: átfogó intézkedések kellenek az allergén anyagok és növények visszaszorítására, és elengedhetetlen a környezettudatosság növelése is.
(MTI)