| Kihalhat a havasi gyopár – klímakatasztrófa közeleg |
A légkörben lévő káros gázok koncentrációja lehet azért felelős, hogy olyan hőségrekordok lesznek, mint tavaly nyáron Kelet-Európában, amikor több tízezer ember vesztette életét a szokatlan forróságban. A legújabb modellezések szerint 5–10-szer gyakoribbak lesznek az extrém hőséghullámok, mint száz évvel ezelőtt. 2003-ban Európa nyugati oldalát tikkasztotta egy hőhullám, majd tavaly a keletit. A legutóbbi azonban olyan forró volt, hogy az augusztus első hetére jellemző 1970-től 2000-ig mért átlagos hőmérsékleti adatokat is legalább 10 fokkal tetézte. Ilyen hőhullámokra általában 30 évenként lehetett számítani, ám a jövőben ennél gyakoribbak lesznek.
A rendkívüli július és augusztus Oroszországban 50 ezernél több áldozatot követelt és a kutatók számításai szerint a halálozási arány tavaly nyáron Moszkvában a duplája volt a korábbi éveknek. Az orosz meleg a mezőgazdaságot is megnyirbálta, mivel a rozsföldek negyede elpusztult, és ez az élelmiszerárakat is csak tetézte. A hőség miatti veszteség 15 milliárd font körül alakult.
A két nagy forró időszakot tanulmányozó kutatócsoport a Science szaklapban jelentette meg vizsgálatát. Az összehasonlító kutatásaikban 1871-ig használták a jegyzett hőmérsékleti adatokat, majd korábbi hőhullámokról az információkat többek között matuzsálemi korú fák gyűrűiből szerezték, így 1500-ig vezették vissza számításaikat.
A hőhullámokat, amelyek legalább 2 millió négyzetkilométeren okoznak extrém időjárást, a magas nyomású időjárási rendszerek okozzák a kontinens felett. A klímaszakértők úgy vélik, hogy a káros gázok egyre növekvő koncentrációja is okoz egyrészt felmelegedést, másrészt például hőséghullámokat Európában. A tudósok szerint a globális felmelegedés egyik következménye a gyakoribb hőség, tehát az igazán veszélyes hőhullámokat is egyre gyakrabban és egyre intenzívebben kell elviselnie Európának.
Forrás: Greenfo.hu