| Háromezerszeres a sugárzás Japánban |
Idén a szakurafák örökbefogadásából összegyűlt összeget teljes egészében a japán katasztrófa károsultjainak megsegítésére fordítják; a japán nagykövetség kérésének megfelelően a pénzt a japán Vöröskereszt számlájára juttatják el – közölte az intézmény az MTI-vel.
A szakuraünnepet április 9–10-én és 16–17-én rendezik: a látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben és gyönyörködhetnek a japán cseresznyefák virágzásában, de örökbe fogadhatnak és vásárolhatnak is japán cseresznyefát. Az érdeklődők előadásokat hallhatnak a bonszai neveléséről, japán úti élményekről, megismerkedhetnek a japán íjászattal és más japán harcművészetekkel, közben autentikus japán teát kóstolhatnak. A kézműves-foglalkozásokon a gyerekek kipróbálhatják kézügyességüket, az ikebanaiskola bemutatójából pedig kiderül, hogy készül a japán növénykompozíció. A szervezők minden évben meghirdetik a haikuversenyt, a kis verseket a Japán–Magyar Baráti Társaság zsűrizi. A legjobb költeményeket az érdeklődők elolvashatják a kertben.
A szakura a cseresznyevirágzás ünnepének jelképe, a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét szimbolizálja. A virágnéző ünnepségeket (japánul hanami) egész Japánban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, csak néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullnak. Ezt a pár napot a japán emberek alaposan kihasználják: családostul vagy kollégákkal kivonulnak egy közeli parkba, kirándulóhelyre, ahol pokrócon üldögélve esznek-isznak, tréfálkoznak, énekelnek, régi táncokat járnak, azaz piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét.