| Mennyi az álomfizetés? |
Akadnak szakmák és pozíciók, melyek képviselői jelentős és mérhető előnyökkel bírnak a piac más szereplőivel szemben. Az említett kiváltságok lehetnek anyagi, erkölcsi természetűek és persze presztízsjellegűek. Ezek közül talán ma a biztonság árfolyamát értékeljük a legtöbbre – vélekedik Horányi Lajos munkapszichológus, aki szerint a recesszió, a világhangulat ennek az irányába befolyásolta a többséget.
Ezért fordulhat elő az – folytatja a munkapszichológus –, hogy a kulcspozíciók árfolyama stagnáló állapotot mutatnak azokkal a pozíciókkal szemben, ahol a munkavállaló személye nem nélkülözhetetlen. A biztonság illúziójáért magas árat kell fizetniük azoknak, akik ragaszkodnak ahhoz az illogikus reményhez, hogy őket nem lehet csak úgy elbocsátani. Ám a munkahely megszűnhet, a foglalkoztató csődbe mehet, mely vis majorok ellen garanciát kérni képtelen igény – állítja Varga Kálmán, aki egy nagyvállalat gazdasági vezetőjeként joggal érezte magát biztonságban, ám egy váratlan pillanatban indoklás nélkül helyezték a munkaszerződését hatályon kívül.
A cég mérete a lényeg?
A biztonságos pozíciók, munkák legfőbb jellemzője, hogy a nagyvállalatoknál találhatóak. Alapvetően tehát a biztonság szinonimája a megbízó potenciáljával, erejével, és hatalmával van szoros kapcsolatban – hangsúlyozza Frich Gábor HR-szakértő, aki amellett érvel, hogy az átlagos munkavállalók szemében a biztonság a munkaadó méreteivel mutat egyenes arányú összefüggést.
Pedig ezt az általános vélekedést korántsem támasztják alá a valóság tényei, melyek a közelmúltban éppen azt demonstrálták, hogy pánikhangulatban elsőként a nagyobb vállalatoknál volt tömeges elbocsátás. Szóval ha lehet hinni a valóság tényeinek, egyáltalán nem jelent kiemelt biztonságot, ha valakit egy munkaerő-piaci óriás alkalmaz.
Ilyen általános tévhit továbbá az is – folytatja a HR szakértő –, hogy a közalkalmazotti státusz minden veszély ellen megvéd. Gondoljunk csak a közalkalmazotti bértábla legmagasabb helyen kiemelt pozícióira, az államtitkári, miniszteri biztosi, vagy magára a miniszteri kinevezést élvezőkre, melyek között a fluktuáció nagyságrendekkel intenzívebb, mint bárhol másutt a munkaerőpiacon.
A rendőrség, a tűzoltóság vagy a katonaság alkalmazottai viszont jelentősen nagyobb biztonságot élveznek, mint a többi szférában tevékenykedő munkavállalók. Ám ezekben az esetekben a munkaszerződések olyan követelményeket is tartalmaznak, melyek a dolgozó életével vannak szoros kapcsolatban, amelyek természetes hozadéka a biztonság privilégiuma.
A cikk folytatásáért kattints!