Sajnos előfordul, hogy valakit jogellenesen rúgnak ki, ilyenkor az egykori alkalmazott a munkaügyi bírósághoz fordulhat. Ám hogy is néz ki ez a folyamat, milyen lépéseket kell tennie a perre menő dolgozónak? Erre ad választ dr. Hargittay Szabolcs munkajogász.
Amennyiben a munkaviszonyunkat jogellenesen szüntette meg a munkaadó, akkor azt a munkaügyi bíróság előtt megtámadhatjuk – hívja fel a figyelmet a szakember. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a területileg illetékes munkaügyi bíróságon.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló személyesen vette át a felmondást, akkor attól a naptól, ha postán, akkor pedig a küldemény átvételének napjától kezdve ketyeg a határidő. Ha a dolgozó a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, még nincs veszve semmi: igazolással élhet. A munkaügyi bíróság illetékességét a munkáltató székhelye, illetőleg a munkáltató azon telephelye határozza meg, ahol a munkavállaló a munkát végezte. Tehát például egy érdi székhelyű munkáltató esetén a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság hatáskörébe tartozik az ügy. A munka törvénykönyve alapján elbocsátáskor a munkáltatónak erről is tájékoztatnia kell az alkalmazottat.
Ügyvéd nélkül is lehet
Munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező – tette hozzá dr. Hargittay Szabolcs. A keresetet a munkavállaló maga is megfogalmazhatja, illetve a munkaügyi bíróságon jegyzőkönyvbe mondhatja. Ám természetesen lehetősége van a jogi segítségnyújtó szolgálat igénybevételére. Az erről a szervezetről szóló jogszabály célja az, hogy az állam mindazok jogainak érvényre juttatásához segítséget nyújtson, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag egyébként nem lennének képesek, azaz nem tudnak megfizetni egy jogászt, hogy képviselje őket.
A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmet az elbocsátott személynek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, valamint a szükséges mellékletekkel együtt – a lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal jogi segítségnyújtó szolgálatánál kell személyesen benyújtania, vagy postán elküldenie.
A nyertesnek nem kerül pénzbe
| Kérdezd a munkajogi szakértőt! |
A munkaügyi pereknél főszabályként a munkavállalót a szakzsargonban használt „tárgyi költségfeljegyzési jog” illeti meg. Ez azt jelenti, hogy az állam a per során felmerülő költségeket megelőlegezi (például tanúk, szakértők díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége), továbbá a munkavállaló mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. A jogerős ítélet után pedig az a fél fizeti meg a fenti költségeket, akit a bíróság erre kötelez.
Így tehát ha a per kimenetele nem kedvező a munkavállaló számára, és a bíróság elutasítja a keresetét, akkor az ellenfél ügyvédi munkadíján felül az illeték és az egyéb költségek is a munkavállalót terhelhetik. Dr. Hargittay Szabolcs tapasztalatai szerint a per kezdete előtt a jogi képviselők sokszor „elfelejtik” erről tájékoztatni a munkavállalókat, akiket a per végén ezért kellemetlen meglepetés érhet.