Damu-per: kevés vagy sok a hat év nemi erőszakért?

Első fokon hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Damu Rolandot, akit nemi erőszakkal és személyi szabadság megsértésével vádolta meg korábbi barátnője, Palácsik Tímea. A bíróság Damut egyrendbeli súlyos testi sértésben, valamint kétrendbeli személyi szabadság megsértésében és erőszakos közösülésben találta bűnösnek a sorozatszínészt, és a börtönbüntetés mellett hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, továbbá 1 millió 250 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. Egyrendbeli súlyos testi sértés kísérletében felmentették.

A bíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy a sértett csak néhány részletben mondott mást, mint nyomozati vallomása, így „vallomásai következetesnek mondhatók”. Palácsik Tímea vallomásait a pártatlan tanúk is alátámasztották, ráadásul az orvosi látleletek is megerősítették a sértett kijelentéseit. Így az ítélet ténymegállapításai elsősorban a sértett vallomásain alapulnak. A vádlott előélete miatt, és mivel nem voltak enyhítő körülmények, Damunál „a középmértéket alkalmazták”, vagyis a kiszabható maximumnak körülbelül a felét kapta – ha tehát bizonyított a dolog, nem számít kiemelkedően szigorúnak ez a büntetés, ezzel egyébként még az érintett ügyvéd is egyetért.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, Damu és védője felmentésért nyújtott be fellebbezést.
Dr. Mohácsi Ferenc, Damu ügyvédje elképesztőnek és a magyar jogtörténetben példátlannak nevezte az ítéletet. Mint mondja, sokéves praxisában nem látott még ehhez hasonlót.
„Jogszolgáltatást várnánk a bíróságtól, itt azonban minden más, csak ez nem történt. Hihetetlen, hogy miután egyetlen szakértő sem támasztotta alá a sértett vádjait, a bírónő mégis az ő szavahihetőségével indokolta az ítéletet” – kezdi Damu Roland ügyvédje, aki védencével együtt most sem hiszi el a történteket. Szerinte ugyanis a sértett egyetlen vallomásában sem volt egyértelmű, mindig másként emlékezett az erőszakra. „Egy sor olyan ordító képtelenség van ebben az ügyben, ami eleve lehetetlenné teszi a bizonyítást. Nincs semmi kézzel fogható igazolható tény, ami megalapozhatta volna az ítéletet – állítja az ügyvéd –, egyébként a sértett viselkedése sem igazolja a vádakat. Egy megerőszakolt nő nem meséli fűnek-fának, mi történt vele, nem meséli nevetgélve a rendőröknek az erőszak részleteit szakadt harisnyáját mutogatva. Még ha nem is Damu Roland ügyvédje lennék, elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen körülmények mellett, ilyen bizonyítékokkal hozzanak ítéletet. Egyértelmű, hogy az egész eljárás és az ítélet is jogszerűtlen és hibás, elképzelhetetlen, hogy egy jogállamban ilyen szülessen” – fogalmazott Mohácsi Ferenc.

Az érdekvédők szerint viszont igenis üdvözlendő az ítélet, kimondottan jó, hogy az igazságszolgáltatás példát mutat, ha úgy tetszik, üzen a társadalomnak: „Nyilvánvaló, hogy a társadalmi nyomás is hat a bírói gyakorlatra, hiszen itt is közismert emberekről, a családon belüli erőszak esetén gyakran társadalmi, politikai napirendre kerülő problémáról van szó. Mindezek mellett elképzelhetetlen, hogy a bíró úgy hozzon ítéletet, hogy a bizonyítékok, szakértői vélemények nem győzték meg őt. Erre egyébként az egész praxisomban még sosem láttam példát, sokkal inkább az ellenkezőjére” – kommentálja a döntést dr. Gyurkó Szilvia, jogász, kriminológus, az Eszter Ambulancia szakértője. „Az áldozat viselkedéséből nem szabad arra következtetni, hogy a bántalmazás megtörtént-e vagy sem, hiszen az erőszak okozta trauma egyénenként egészen változó reakciókat okozhat. Az egy nagyon veszélyes hozzáállás, ha meghatározzuk »hogyan kell« egy áldozatnak viselkedni, és ha valaki nem teljesíti ezt, akkor kétségbe vonjuk a szavahihetőségét. Mindezek mellett nyilvánvaló, hogy ebben az esetben egy sor tényező együttállásának a következménye, hogy az ügy idáig juthatott, hiszen a nemi vagy a családon belüli erőszakok jó, ha 20-25 százaléka kerül napvilágra, s töredéke jut odáig, hogy vádemelés történjen. Amikor már erre sor kerül, okkal feltételezhetjük, hogy a gyanú, a vád nagyon is megalapozott. A bíró ráadásul az egész ügy végpontja, még ha elkerülhetetlen, hogy személyes benyomásai, hozzáállása is befolyásolja a döntést, volt nyomozás, egy sor vizsgálat, bizonyítási eljárás, ami mind-mind megalapozottnak találta a vádakat” – mondja a szakember.   

Megkerestük Damu Roland színházi kollégáit is az ítélettel kapcsolatban. Kökényessy Ági színésznő, akivel Damu a Leszállás Párizsban című darabban szerepelt együtt, tőlünk értesült az ítéletről, és az „azt a betyár hétszázát!” felkiáltással reagált. „Nem tudom, hogy tehetett volna ilyet. Persze az ember a magánéletben gyakran nagyon más, mint a szakmában. A viszonyunk kollegiális volt, de színészként egyike volt a legjobbaknak. Mindig felkészült volt, pontos, megbízható, tehát ideális színészpartner. Erősen eltúlzottnak érzem az ítéletét.”
Háda János együtt szinkronizált Damuval, és rendezte is őt a Pódium egyik előadásában. Háda nemcsak kollégájának, hanem barátjának is tartja a színészt. „Megdöbbentem az ítéleten. Nem tudom, mi igaz abból, amiért elítélték, és azt sem, hogy Roland milyen, amikor iszik, de ez az egész biztosan el van túlozva és fel van fújva. Kollégaként Roland csodás színész, aki lelkes, tehetséges, megbízható és végtelenül korrekt ember.”

A fórumozók általában Stohl Andráséhoz hasonlítják az ítéletet, és ahhoz képest igen keménynek tartják: „Ez azért nagyon durva. Van, aki emberölésért kap ennyit” – írta egy kommentelő. „Elcseszte. Drogosan, bepiálva és karambollal megspékelve biztosan csak nyolc hónapot kapott volna” – hangzott egy sommás vélemény. Többen fel is háborodtak az ítéleten: „a nő is hibás, ez akkor is sok”! „Ha egy nő hagyja és tűri, hogy éveken keresztül erőszakoskodjanak vele, az rohadtul meg is érdemli” – hangzik egy szélsőséges vélemény.
A másik tábor erőteljesebben védi Palácsik Tímeát. „Épp itt az ideje, hogy valaki végre megállította Damut!” „Élete során tuti nem csak egy nőt erőszakolt meg. Megérdemli mind a hat évet!” – örvendezett valaki. „Fogjátok fel végre, hogy egy Rákóczi téri kurvát sem szabad megerőszakolni, ha a nő nem akarja az aktust. Egy valamirevaló férfi pedig nem üt meg nőt semmilyen körülmények között” – foglalta össze egy Damu-ellenes kommentelő a lényeget.