Kezdjük azzal, ha jogokat akarunk, akkor nem árt gerinces állatnak születnünk. A gerincteleneknek leginkább csak lábjegyzetek jutnak a törvényben, így talán nem túlzás azt állítani, hogy kutyába se veszik őket. Magyarország nem az a hely, ahol a törvények kiállnának a zsinórférgek vagy éppen a csillóshasúak jogaiért. Ne akarjunk giliszták lenni, szülessünk gerinccel!
Nagytestű, békés harci ebek – Megszűnő előítéletek
Ha egy kutya épp dobermannak születik, legyen bármily békés, megbélyegzik őt azok a fránya előítéletek. A törvény korábban már a születésük után veszélyes állatnak nyilváníttatta őket, viszont a jövőben ez csak akkor fordulhat elő, ha megharap valakit, vagy ha az állatorvosa ezt úgy ítéli meg. Mostantól tehát jobb élet jön azon kutyusok számára, akik egy zord testben látták meg a napvilágot, de a szívük aranyból van (lásd a témában a Cápamese és a Madagaszkár című animációs filmek főhőseit). Mivel az állatviadalokért kiszabható büntetések is szigorodtak, talán egyre kevesebb ilyen kutyának kell véres harcokban részt vennie, sőt a kutyák közül a törvény betűje szerint nekik jár a legnagyobb ketrec (legalább 20 négyzetméter) és a leghosszabb kötél (legalább 8 méter).
Kutya-, macska- vagy görénykölykök – Maradhatnak anyunál
Miután az új keletű tudományos munkák már kimutatták, hogy az embrióknak is vannak érzéseik, félnek és éreznek fájdalmat, ezért az állatokat már az édesanyjuk hasában is megilleti a védelem, ami jól jön, különösen hogy ezután már nem lehet csak úgy állatkísérleteket végezni az embriókon. A kutya-, macska- és görénykölyköknek a születésük után is biztosítva van egy időre a szülői szeretet. A jövőben nyolchetes korukig mindenképp az anyjuknál kell maradniuk, biztosítva nekik ezzel a szükséges szülői gondoskodást. További jó hír, hogy már nem lehet alapos indok (pl. betegség) nélkül elaltatni vagy más módon megölni a kölyköket. Persze a kevésbé törvénytisztelő polgártársainkat a törvény betűje úgysem tartja majd vissza a kegyetlenkedéstől, de pár újszülött talán megmenekülhet.
Szerencsemalacok és húsvéti tombolanyuszik – Élő állatot nem lehet nyerni
Nyertél már valaha szerencsemalacot a szilveszteri bulin? Kaptál már tombolán húsvéti nyulat? Ha eddig nem, a jövőben biztosan nem fogsz. A törvény szerencsére már tiltja, hogy élő állatot lehessen nyerni szerencsejátékban, ezzel megakadályozva, hogy az állat tartására felkészületlen, esetleg az állattal egyáltalán nem törődő gazdikhoz kerüljön az élő nyeremény.
Lovak – Vége a sütővasaknak
A lovakra néhány kivételtől eltekintve nagyjából ugyanazok a jogok vonatkoznak, mint például a szarvasmarhákra, azzal a jelentős különbséggel, hogy a marhákkal ellentétben a többségük nem végzi a vágóhídon. Mostanság a körülményeik is javultak, ugyanis szerencsére már tilos a ló egyedi azonosítóját kegyetlen módon az állatba sütni, a beépített chip sokkal barátságosabb eszköz. Gyakorlatilag a tartásuk és szállításuk minden egyes pontja szabályozva van, onnan kezdve, hogy kocsiban csak menetiránnyal szemben köthetők meg, egészen odáig, hogy milyen méretű itatóval kell rendelkezniük. Nem hiába vagyunk híres lovas nemzet, törődünk is a lovainkkal.
Akváriumi halak – Nincs több tükör általi halál
Sokan nem értik, miért jobb a halaknak, hogy az új törvény szerint már nem lehet gömb vagy kör alakú akváriumban tartani őket. A válasz egyszerű: mivel a hal látótere csak akkora, mint maga az akvárium, az ilyen formájú tartályban egyfolytában a saját tükörképét látná. A folytonos körbe-körbeúszkálás ráadásul azt is eredményezheti, hogy az állat az akvárium szélén ledörzsöli a szemét, és megvakul. Erre most már azért is sokkal kisebb lesz az esély, mert csak legalább harminc liter űrtartalmú helyen lehet tartani őket, így ha minden jól megy, csak nagy, téglalap alakú akváriumokban, sok levegővel ellátott, jól táplált, boldog és elégedett, éles szemű halacskák fognak úszkálni Magyarországon.
Tyúkok – Ülőke és kényelmesebb ketrecek
Emlékszünk még arra, amikor húsvét környékén a duplájára emelkedtek a tojásárak? Csupán azért történt, hogy tyúkjaink jobban érezzék magukat, ugyanis az eddigi 450 cm2-ről minimum 750 cm2-re emelték az egy tyúkra minimálisan biztosítandó ketrecterület nagyságát. A majdnem dupla akkora térben bizonyára boldogabb tyúkok fognak tojni, lévén a szomszédság már nem lesz annyira tolakodó, sőt ezentúl kötelezően ülőrúd is kerül a ketrecekbe. Egyébként a világítástól kezdve az egymásra helyezett ketrecek maximális számán át a szellőztetésig számos kényelmi jogukat törvénybe foglalták, de ettől még ne essünk hanyatt. Ez továbbra is börtön, maximum az elviselhetőbb fajtából.
Segítő állatok – Akiknek mindent szabad
Ha a jogaikat vesszük, akkor a vakvezető és mozgássérült-segítő kutyák az állatvilág királyai. Minden jog megilleti őket, ami a többi kutyatársukat is, azonban a további bónuszok rendkívül csábítóak. Nem kell utánuk ebadót fizetni, felmehetnek a gazdájukkal a repülőgépekre, bemehetnek minden olyan épületbe, ahonnan egyébként az állatok ki vannak tiltva, és a többi fajtársuk előtt menőzhetnek azzal, hogy nekik bizony soha, semmilyen körülmények között nem kell szájkosár. Persze ne feledjük, hogy az előjogaikért alaposan megdolgoznak.
Mostantól százötvenezret ér egy állat élete
A Vakvágta blogban betekinthetsz egy vakvezető kutya mindennapjaiba
Milyen állat való neked?