“Nem feltétlenül a jóképű férfiak a leghűtlenebbek”

Különvélemény | 2012. December 17.
A nők sokkal jobban felismerik a hűtlen férfiakat, mint a férfiak a csalfa nőket. Karafiáth Orsolya különvéleménye.

A hír: Egy nyugat-ausztrál egyetem kutatói női és férfi önkéntesek bevonásával végeztek kísérletet. A résztvevőknek ellenkező nemű emberek arcképét mutatták, és ez alapján kellett megtippelniük, hogy az illetővel előfordult-e már, hogy megcsalta a párját. A nők 62 százalékos pontossággal ismerték fel a hűtlen pasikat, a férfiak viszont csak 23 százalékban találták el, hogy mely fotókon szerepelnek csalfa nők.

Karafiáth Orsolya véleménye: Mondhatnánk, hogy egy ilyen felmérés esetében a nőknek ugyancsak könnyű dolguk van, inkább csak azon csodálkozom, hogyhogy nem lett nagyobb a felismert hűtlen férfiak aránya. Mert a nők már csak ilyenek: mindig gyanakodnak. Én is át tudok menni hirtelen, egyetlen gyanús jelecskére kopóba, mert a társamról, udvarlómról rögtön a legrosszabbat feltételezem. Már ha a hűtlenséget, csalfaságot a legrosszabb dolognak tartjuk egy kapcsolatban…

Nem véletlen, hogy a nemrégiben felfedezett úgynevezett hűséghormont a bonni kutatók férfimintán vizsgálták és tesztelték. A tudósok (kíváncsi lennék a teamben a nemek  arányára, illetve hogy az ötletgazda nő volt-e) állítólag centire pontosan be tudták mérni, milyen közel lehet engedni a feltételezetten tomboló ágyékú férfit a számára csáberővel, rá ható kisugárzással rendelkező nőhöz, hogy még ne akarja rögtön az ágyba vonszolni őt. Ezek szerint oxitocinnal simán kordában lehet tartani az ösztönök által vezérelt hímeket.

A ravasz feleség eddig esetleg a katonasztorikból ismert brómot kevergette társának, mikor az üzleti útra készülvén némi élelmet akart magával vinni, ám most jöhetnek a ravaszabb trükkök! Vitamintablettákba varázsolni bele az anyagot, a sóba keverni, és lennének még egyéb ötleteim, máris nyugodtan alhatunk, tudván, hogy szerelmünk is egyedül tér nyugovóra egy távoli szálloda egyenszobájában.

Itt a Nők Lapja Cafén pergett nem is olyan régen a Nagy Hűségteszt, melynek eredménye igen kiábrándító volt, a válaszadók fele ismerte el, hogy félrelépett már. És szerintem akad még pár kósza százalékocska azok között is, akik még anonim módon se vallanák be soha tettüket. Férfiak és nők vegyesen nyilatkoztak, de a honlapot azért magasabb százalékban látogatják a szebbik nem tagjai, tehát feltételezhető, hogy az eredmény inkább a női hűtlenséget modellezi. És akkor mi lehet a helyzet férfifronton?! Az olyan megrögzött féltékeny, mint én, mindig megborzong, összerándul ilyenkor.

És nagy tévedés, hogy arcról, fizimiskáról megállapítható lenne, ki csapodár és ki nem. (Az ez alapján készült felmérés csak azt tükrözi, amit általában a másik nemről gondolunk.) Mert néha a legjóságosabbnak, legszerényebbnek kinéző férfi a legnagyobb Casanova. Az, aki úgy tűnik, rá sem mer pillantani egy idegen nőre. Az, akiről azt feltételeznénk, örül, hogy egyetlen nőt talált, aki szóba áll vele. Néha ez a semleges vagy már-már rossz külső a csábítás origója. Mert a nő egyszerűen feltételezi, hogy ezt a pasit felcsípve biztonságban lesz, ezért tép rá. Aztán ledöbben, hogy ez az idea nem csak ő fejében öltött testet… És máris veheti számba a vetélytársak vagy a szeretők listáját. És a dolog fordítva is igaz: aki szívrablónak néz ki, mert a külseje mint egy filmsztáré, humora mint egy örök kabaré, az is lehet a nagy elvek gyakorlati híve, a holtodiglan-holtomiglan elkötelezettje.

Marad a hűséghormon, remélem, hamarosan kapszulában is beszerezhető lesz. Bár kérdés, hogy honnan ismeri fel a gyógyszer, hogy kit lehet közel engedni, illetve kit kell távol tartani? Végül aztán ebből is lehet vígjáték, mint a Szentivánéji álomban. Mondjuk a szerelmes titkárnő előbb eszmél, mint a feleség, és a délelőtti kávéban már landol is a csodaszer..

Így látja Karafiáth Orsolya:

„Egy chip a kutyáknak nem nagy áldozat a biztonságért”
„Mi ér többet, a pénz vagy a nyugalom?”
Miért lett „kötelező gyakorlat” a szex?

Exit mobile version