A kormány tavaly nyáron döntött arról, hogy 2013. január elsejétől minden 4 hónapnál idősebb kutyát kötelező mikrochippel ellátni, ezzel párhuzamosan pedig regisztrálni kell az állatot az országos adatbázisban. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, akár 45 ezer forintos bírságra is számíthat.
Az állatvédők már régóta sürgetik ezt a lépést, szerintük ez jelentős pont lesz a kóbor kutyák problémájának megoldására. A chip segítségével ugyanis könnyedén visszakereshető a kutya gazdája, az állatútlevél kiállításának dátuma, az ivartalanítás időpontja, illetve az esetleges komolyabb, gyógyszerezést is igénylő betegségek is kiderülnek. Így szükség esetén az azonosítást követően megfelelő orvosi ellátásban részesíthetik az állatot. Ez mind jól hangzik, de most, hogy már egy hónapja működik a rendszer, vajon mi teljesült az elvárásokból?
A kutyagazdik közül sokan nem örülnek, vagy ha egyetértenek is a chip ötletével, a rendszert nem tartják igazságosnak. „A szomszéd néni macskájába miért nem kötelező a chip?… a macskák által terjesztett betegségek nem számítanak, csak a kutyaharapás!?” – írta Kisbogár a Nők Lapja Café fórumán. Persze a legnagyobb vitát és talán értetlenséget a kutyachip ára váltotta ki. A törvényben az van, hogy 3500 forintot kérhetnek el érte az orvosok. Egy olvasónk azt írja, hogy két állatorvosnál is érdeklődött, de mindegyik helyen többet mondtak az árra, mint 3500 forint.
A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke, Gönczi Gábor lapunknak azt mondja, amikor tavaly az árat kikalkulálták, figyelmen kívül hagyták a szakma észrevételeit. „3500 forintba a beültetés, a regisztrációs díj, a chip ára és a 27 százalékos forgalmi adó kéne, hogy beleférjen. Ez teljesen nonszensz. Egy ilyen eset után nagyjából 560 forint marad az állatorvosnál, ami határozottan nem haszon, ugyanis ebben még nincsen benne a rendelő rezsijének óradíja.” A kamara bruttó 6000-től 9500 forintig terjedő összeget javasolt a tagjainak az egész folyamatért.
Sokan aggódnak amiatt, hogy ezt az összeget nem vállalja majd mindenki, így több lehet a kóbor kutya. Gönczi ezekre az aggályokra azt mondja, egy tacskó méretű kutya megfelelő tartása havi 10-12 ezer forintba kerül a gazdájának (ha nem moslékkal és nem is pármai sonkával eteti). „Ha valakinek a mikrochip egyszeri költsége nem fér bele a büdzsébe, az ne tartson kutyát, ugyanis akkor az az illető nem is tudja megfelelően eltartani az ebet” – véli az elnök. Göncz szerint ma az országban nagyjából 100-120 ezer kóbor kutya lehet, és a mikrochipes rendszer hosszú távon képes csökkenteni ezt a számot.
Kerüljön az adatbázisba!
A behelyezést követően az állatorvosnak 8 napja van rá, hogy a gazda adatait rögzítse az interneten elérhető országos adatbázisban. Az állatorvosok az úgynevezett Petvetdata rendszert használják, melynek honlapján a chipszám alapján bárki ellenőrizheti, hogy kutyája bekerült-e már az adatbázisba.
A Németországban élő, viselkedésterapeutaként és kutyatrénerként dolgozó Bárász Julcsi is azon a véleményen van: jó dolog a chip, ha van mögötte infrastruktúra. „Itt nem kötelező, de mégis működik. Valóban kevesebb így a kóbor kutya: egyrészt könnyebben kerülnek meg az elveszett ebek, másrészt kevésbé merik otthagyni őket egy benzinkútnál.” A pénzzel kapcsolatos aggályokra ő is azt mondja, amit a kamara elnöke: aki nem engedheti meg magának ezt az összeget, ne tartson kutyát, „a kutya ugyanis váratlanul meg is betegedhet, ami szintén pénzbe kerül”.
| Hogy néz ki a chip? A chip nagyjából akkora, mint egy rizsszem, és a beültetése látszólag alig különbözik egy egyszerű védőoltás beadásától. A szerkezetet a nyak bal oldalán a bőr alá helyezik. A kapszula szövetbarát anyagból készül, nincs káros hatással az állat szervezetére. Ritkán előfordulhat, hogy elvándorol, még ritkábban, hogy nem működik a jeladó, többek között ezért van szükség a rendszeres ellenőrzésre. |
A fórumhozzászólásokat már csak azért is érdemes böngészni, mert hasznos tanácsokat kaphatunk a már chipezett kutyák tulajdonosaitól. November azt írja a fórumon, hogy ne csak a chipezésre, hanem arra is figyeljenek, hogy az országos adatbázisba bekerüljön a kutya, mert hiába lesz benne a kis készülék, ha a rajta lévő adatok nem szerepelnek sehol.
Végül pedig, hogy ne csak rossz dolgokat írjunk, nem szabad elfelejteni, hogy sikersztorik is vannak már a kutyachip történetében. Anita70 osztotta meg a történetét a fórumon, akinek a kutyája bizony az a szökős fajta. „Oroszlányban lakunk, és legutóbb Gyömrőről hívtak, hogy ott a kutya. A chip alapján találtak meg minket. Elég kalandos úton került oda… Ha nincs chip, az életben nem látjuk viszont.”