Oltás rendőri vezénylettel?

Kun J. Viktória | 2013. Március 07.
Újra és újra botrányok kísérik a kötelezően előírt védőoltásokat. Most egy 14 éves lány édesanyjának kétségbeesett hangfelvétele járja be a közösségi oldalakat.
Oltás rendőri vezénylettel?

Egy dühös édesanya beszél hosszasan az egyik videomegosztó portálon arról, hogyan próbálták az iskolában beoltani 14 éves lányát. Rémisztő információk garmadáját osztja meg a nyilvánossággal a hepatitis B-vírus elleni vakcináról, de leginkább azon van felháborodva, hogy az oltóanyagot az ő tudta és megkérdezése nélkül akarták beadni lányának.

„A gyerek pánikrohamban hívott föl, hogy valamilyen oltóanyaggal be akarják oltani. Megkerestem a védőnőt, aki azt mondta, hirtelen és gyorsan történt minden, de hát akármit is teszek, ez úgyis kötelező. Én mondtam, hogy mielőtt bármit is kap a gyerek, tájékozódni szeretnék” – kezdi a történetét az anyuka, aki állítása szerint többször is felkereste a védőnőt és az orvost, ám azt mondja, nem adtak neki világos tájékoztatást. „Az orvos csak a jogszabályokról beszélt, felelősséget nem vállalt az oltás esetleges káros következményeire nézve, és nem vizsgálta meg a gyereket, hogy mondjuk milyen allergiás reakciót válthatna ki a hatóanyag” – számol be az anya.

 

Engedélyem nélkül semmit!


Az ellenfél

A hepatitis B vírust-könnyű elkapni – százszor fertőzőbb, mint a HIV. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is. Az általa okozott betegség két hónapos kor előtt akár halálos májkómához vezethet, felnőtteknél pedig súlyos májcirrózist és májrákot okozhat.

A felnőttek többsége azonban átvészeli a fertőzést, körülbelül a betegek 5 százalékánál alakul ki krónikus állapot.

„Közben a kezembe került a hepatitis B-oltóanyag, és utánaolvastam. Kiderült, hogy rekombináns DNS-t tartalmaz, vagyis genetikailag módosított emberi fehérjébe oltják be a legyengített vírust, amely bizonyítottan 144 gén működését változtatja meg a májban az oltás beadását követő egy napon belül, amelyek közül 7 gén a gyulladás kialakulásával és az anyagcserével kapcsolatos” – mondja az anyuka, aki szerint megdöbbentő, hogy míg a génmódosított élelmiszerek betiltásáért küzdenek, addig ilyen vakcinákkal „kötelezően mérgezik a gyerekeket”. „Az oltásoknak sokszor azért sincs értelmük, mert a szervezet immunrendszere magától is képes védekezni a betegségek ellen, ráadásul az orvos sem vállal felelősséget a vakcináért. A mellékhatások sok esetben durvábbak és maradandóbbak, mint az időben is meglehetősen rövid és esetleges védőhatás. Úgy döntöttem, hogy nem fogom beoltatni a gyerekemet. (…) A hepatitis B főként szexuális úton terjed, ám a lányomnak nincs még nemi élete, így nem veszélyeztetett” – folytatja az édesanya, akit közben már a hatóság is megtalált. Mint állítja, felkeresték a munkahelyén, felszólították rá, hogy az oltást beadni kötelező, és 5–500 ezer forintnyi bírság kiszabását helyezték kilátásba. „Akár hatósági szervek el is vezethetik a gyereket, hogy megkapja az oltást. Rendőrségi intézkedéssel!” – háborog a hanganyagon az asszony. A gyermek-egészségügyi szakemberek szerint viszont inkább az a szomorú, hogy ilyen tévhitek élnek a szülők fejében.

 

„Mindhárom gyerekem oltva van!”


„Minden egészségügyi dolgozó hivatalból megkapja a hepatitis B elleni védőoltásokat, nem is dolgozhat betegekkel, aki nem. Az én mindhárom gyermekem is oltva van – ha a legkisebb kétség is felmerülne bennem, ez így lenne?” – kezdi dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet igazgatója.– Nagyon sajnálom, hogy ez az édesanya ennyire félreérti a minden gyermeknek biztosított védőoltások lényegét, és nincs olyan gyermekorvosa, háziorvosa, akiben bízna, aki a kételyeit eloszlatná. Abban viszont igazat kell adni neki, hogy az iskolában szervezett védőoltásokról előre tájékoztatni kell a szülőket – folytatja a szakember. – Ami pedig a dolog lényegét illeti, tengernyi hiteles irodalmi adat olvasható arról, hogy a hepatitis B-fertőzés mekkora veszélyeket rejt, milyen fantasztikus dolog, hogy el lehet kerülni. Ez az első olyan védőoltás, ami nem kizárólag egy fertőzés, hanem az ennek következtében kialakulható rosszindulatú daganatok ellen is véd. Biztonságos, jól tolerálható, semmilyen élő kórokozót nem tartalmazó oltóanyagról van szó. A vakcina gyártási folyamatát nézve pedig az égvilágon semmi köze a génmódosított növényekhez a védőoltások előállításakor használt eljárásnak” – teszi hozzá Mészner doktornő. Hangsúlyozza: a vakcinának gyakorlatilag nincs mellékhatása, és más országokban is ezt az oltóanyagot adják be. Génmódosított ugyan, ám ennek semmilyen káros hatása nincs az emberi szervezetre. Az Engerix-B egy úgynevezett génsebészeti vakcina – egy különleges laboratóriumi eljárással kivonják a hepatitis B gén felszínén található fehérjét, majd beépítik egy baktériumba, és ezt adják be a szervezetbe – erre indul be az ellenanyag-termelés, ami teljes mértékben biztonságos.

 

Mit mond a törvény?

A hatályos jogszabályok szerint a szülő nem tagadhatja meg az oltás beadását, ha mégis megteszi, szabálysértést követ el, ami valóban pénzbírsággal büntethető és rendőri kényszerintézkedés is alkalmazható annak érdekében, hogy a gyermek védetté váljon. Annak ellenére, hogy a szülőnek alapvető joga a gyermeke testi-lelki fejlődéséről való gondoskodás, egy 2007-es alkotmánybírósági határozat szerint a kötelező védőoltások esetében „az állam átvállalja a felelősséget”. Az oltás alól csak azok „menthetők fel”, akikre veszélyt jelentene a vakcina, például allergiás reakciót válthat ki. Kibúvó nincs nagyon, vagy ha van is, kérdés, megéri-e kockáztatni.

 

WHO még 1992-ben fő célként tűzte ki, hogy a hepatitis B elleni oltóanyagot a világ összes országában kötelező oltásként vezessék be. Ez máig nem valósult meg (több nyugat-európai országban sem). Magyarországon 1999 óta kötelező ez az oltás, a gyerekek 13-14 évesen kapják meg, három fázisban. Így Magyarországon a szexuálisan legaktívabb generáció 98-99 százalékosan védett. Emellett 1990 óta szűrik a terhes nőket. Szakemberek szerint ez az oka annak, hogy alacsony a fertőzöttek aránya, csupán 0,3 százalék: évente körülbelül 30-40 hepatitis B-vírus-hordozót regisztrál az ÁNTSZ.

 

Exit mobile version