Budapest VIII. kerület, jó tíz évvel ezelőtt. Egy tizenkét éves kislányt megerőszakolnak. A család kihívja a rendőrséget, megindul az eljárás. A gyerek elmeséli a rettenetet a helyszínre érkező rendőröknek, néhány óra múlva a kapitányságon újra az ügyeletes tisztnek, másnap a nyomozóknak és a vizsgálatot végző rendőröknek, később ismét különböző szakértőknek, majd a bírónak, a szembesítéskor pedig még a vádlott előtt is újra felidéz mindent. Az eljárás végére összesen kilencszer kell végigélnie a történteket. Ő mint gyerek az eljárásban már rég elveszett, pedig a cél fontos: derüljön ki, mi történt vele aznap este.
Szerencsére mára megváltozott jogszabályi környezet, így alapvetően más lett a gyerekek kihallgatásának teljes protokollja. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium rendelete alapján 2014-ig minden megyei rendőr-főkapitányság illetékességi területén kötelező létrehozni gyermekbarát meghallgató szobákat. A rendőrségnek és a nyomozási bíráknak minden tizennégy év alatti gyermeket ezekben a speciális helyiségekben kell kihallgatniuk. A minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint a gyerekek igényeire szabott környezet csökkenteni tudja az eljárás során őket érő traumákat.
A szobákban kötelező rejtett kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas technikai felszerelést elhelyezni, melynek köszönhetően a gyereknek jó esetben csak egyszer kell elmondania a történteket. A rendelet megszületése óta Budapesten két, vidéken összesen tizenkét gyermekbarát meghallgató szoba kapott tanúsítványt, ami igen kevés – vagyis igencsak sietniük kell a többieknek, ha jövőre meg akarnak felelni a törvénynek.
„A mi munkánk is könnyebb így!”
A Magyar Kriminológiai Társaság áldozatvédelmi világnap alkalmából tartott tavaszi rendezvényén Oláh László, a BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője elmondta, alapszabály és követendő eljárási gyakorlat, hogy gyereket csak akkor hallgatnak ki, ha tanúvallomása a bűncselekmény alapos gyanújához nélkülözhetetlen.
„Azokban az esetekben, ahol a gyerek szenvedő alanya volt egy bűncselekménynek, és szükség van a vallomására a bizonyításhoz, a cél az, hogy csak egyetlenegyszer kelljen elmesélnie a történteket – mondta. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha később eszébe jut bármilyen fontos részlet, amit elsőre nem tudott felidézni, akkor nem mondhatja el. Tény, hogy máshogy foglalkozunk azzal a gyerekkel, akit megloptak az iskolában, és máshogy azzal, akit bántalmaztak. A szexuális zaklatásokat különösen nagy tapintattal kezeljük. Az utóbbi fél év során már nem volt olyan eset, hogy Budapesten egy ilyen súlyos bűncselekménynél ne vettük volna igénybe a speciális helyiségeket, és ennek nem pusztán az az oka, hogy erre a jogszabályok is köteleznek minket, nekünk is könnyebb a munkánk, ha olyan eszközökkel tudunk élni, amik segítik az igazság kiderítését és közben nem fokozzák az érintett gyerek átélt traumáját. Egy ilyen szobában könnyebben megnyílnak a gyerekek, hiszen egy rideg irodához képest ezek a helyiségek sokkal barátságosabbak, és nagyobb biztonságot sugallnak. Azután, hogy a gyerek mint sértett vagy tanú elmondott mindent, a felvétel változtatás nélkül kerül átadásra a nyomozóknak, pszichológus szakértőknek, bírónak.”
Talán ennél is fontosabb, hogy aki a kihallgatást végzi, ne csak a nyomozáshoz értsen, de a gyerekekhez is. Oláh László szerint jó lenne több tréninget tartani a rendőröknek, hogy a kiskorúak kihallgatásában gyakorlottabbak legyenek. „Teljesen máshogy zajlik egy gyermek kihallgatása, mint egy felnőtté – magyarázta. A gyermekbarát környezet megteremtése csak az egyik része a történetnek.
Nézd meg, hogyan néz ki ma egy ilyen szoba!
Bizalmas beszélgetés vagy gyorsírás?
Nagygyőr Csilla rendőr alezredes (BRFK, Bűnügyi Főosztály Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály) ugyanazon a rendezvényen elmondta, hogy bár a nyomozóhatóságok minden tőlük telhetőt megtesznek, a kiskorúak kihallgatása még messze nem zajlik zökkenőmentesen.
„A gyereknek részletesen elmagyarázzuk az eljárás menetét. Bármikor kérdezhet, szabadon alakíthatja a helyzetet, ellentétben a bűncselekménnyel. Törekszünk arra, hogy pszichológust is bevonjunk. A gyerekbarát meghallgató szobák légköre szintén segít megelőzni az újabb traumákat. Ugyanakkor a szobák kialakításához a rendőrség nem kapott külön anyagi keretet. Így azonban – annak ellenére, hogy maguk a szobák már biztonságot és nyugalmat sugároznak -, többnyire a rendőrségen belül vannak, ahol a folyosó többnyire tele rendőrökkel, sértettekkel, gyakran bilincsbe vert gyanúsítottakkal is.”
Az alezredes elmondta, hogy még nagyobb problémát jelent néhány, jelenleg is érvényben levő szabály betartása kihallgatás közben. A kihallgatást végző rendőrnek például a felvétel közben jegyzőkönyvet kell vezetnie, amely szintén rögzíti a gyerek összes mozdulatát, mondatát. „Könnyű kitalálni, hogy ha kihallgatás közben folyamatosan írnom kell, közben a figyelmem elterelődik és megoszlik, a kiépített bizalmi helyzet köztem és a kihallgatott között szaggatott és lazább lesz” – magyarázta Nagygyőr Csilla. Ilyen esetben a gyerek úgy érezheti, hogy nem figyelek rá, ne adj isten, hogy nem fontos, amit mond, hiszen nem csak vele foglalkozom, nem tartom fent a folyamatos szemkontaktust, nem felé fordulok, elsősorban a gépelés köt le. Ráadásul a szabályok értelmében a végén a jegyzőkönyvet egy számára vadidegen hatósági tanú jelenlétében kötelező hangosan felolvasnom, ami amellett, hogy sérti a személyiségi jogait, ismételten traumatizálhatja őt. Mindennek ellenére alapvetően jó úton haladunk, az említett problémák kezelésével pedig a kiskorúak idővel teljes körű védelmet kaphatnak a rendőrségtől.”