Idén is havazni fog húsvétkor?

Szeptember-október környékén rendre beindul a nagy találgatás a gazdák, kiskerttulajdonosok és a merészebb meteorológusok körében: vajon hosszú lesz-e a tél, fagyra számítsunk, vagy inkább enyhe időjárásra, várhatunk-e fehér karácsonyt, és korcsolyázhatunk-e idén a Balatonon? Mindig elhangzik néhány biztos tipp, ám az igazság az, hogy több hónapra előre nem lehet biztonsággal megjósolni az időjárást. A Brit Meteorológiai Intézet például enyhe telet és az átlagosnál melegebb nyarat prognosztizál a Kárpát-medence térségében 2014-re, akárcsak a Columbia Egyetem kutatói és az Amerikai Meteorológiai Szolgálat, ugyanakkor az Orosz Hidrometeorológiai Intézet átlagos telet mond, a japán meteorológusok pedig kifejezetten hideg időre számítanak márciusig hazánk területén. Na de kinek van igaza? Ezt csak utólag lehet majd megmondani.

"Meglesz ennek a böjtje!" – halljuk mostanában sokat, ha az enyhe tél kerül szóba. Fagynak, hónak nyoma sincs, bár ezt már megszokhattuk: tavaly is így kezdődött, aztán jött a feketeleves: hóbuckákba fulladt a húsvéti nyúl. Mire számíthatunk idén?

Csak tippelhetünk

A hosszú távú előrejelzések nagyon bizonytalanok – ezt maguk a meteorológusok is beismerik.  Nagy pontossággal csupán néhány napra jelezhető előre az időjárás, az 5-7 napnál távolabbra mutató jelzések megbízhatósága exponenciálisan csökken, a pár hétnél távolabbra mutató jóslatok igazából tényleg csak jóslások, tippek, amelyek vagy bejönnek, vagy nem. A több hónapra, vagy akár egy egész évre vonatkozó előrejelzések legfeljebb várható tendenciákat képesek megfogalmazni, konkrét hőmérsékleti vagy csapadékértékek helyett az átlagostól való eltérést lehet megfogalmazni, de a tévedés lehetősége még itt is igen magas. Tavaly például a nagy időjárás-előrejelző intézetek többsége jól eltalálta a 2013-as tél jellegzetességeit, azonban a nyárral kapcsolatban jócskán melléfogtak, hiszen az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb időt ígértek a magyaroknak. Ezzel szemben eső igen gyéren hullott, de egymás után dőltek meg a sokéves melegrekordok Budapesten és vidéken egyaránt. Nem számított különösebben kiugrónak a napi 36 fokos csúcshőmérséklet sem. Jogos tehát, hogy némelyik meteorológiai intézet a honlapján – némi iróniával – csak hosszú távú esélylatolgatásnak hívja a több hónapos „előrejelzéseket”.
Amit állíthatunk, az annyi, hogy jövő hét közepétől úgy két héten át „tél lesz” (a -3-5 fokra már mondhatjuk) és kevés csapadék, hidegebb helyeken pár centi havat is láthatunk majd, de tartós fehérség csak a magasabb hegyekben várható.

Régen is volt meleg tél

A hosszú távú előrejelzések szempontjából a meteorológusok helyzete most valamivel könnyebbnek tűnik, hiszen általános tendenciaként kezd kirajzolódni, hogy a telek egyre enyhébbek, a nyarak pedig hűvösebbek. Vitatott kérdés, hogy ez már az általános felmelegedés tünete-e vagy csupán normális ingadozás, mint ahogy az is kérdéses, hogy az általános felmelegedés teljes egészében az ember tevékenységének eredménye a bolygón, vagy pedig a Föld életciklusának természetes velejárója. Mindenesetre a jóslások a jövőben is enyhülő telekről és hűvös, csapadékos nyarakról szólnak. Amit biztosan tudhatunk az az, hogy a múltban mikor volt példa hasonló időjárásra. Mint kiderült, nem is olyan kirívó példa, hogy decemberben – mint ahogy idén is – újra rügyezni kezdjenek a növények. 1182-ben a Kárpát-medencében olyan enyhe tél volt, hogy márciusban az almák már dió nagyságúak voltak – na jó, ez nem tegnap történt. 1289-ben januárban levelet hoztak a fák. 1327-ben januárban virágoztak a fák, és a szüretet már július végén megtartották. 1436-ban olyan enyhe tél volt, hogy a gabonát májusban aratták. 1793 februárjában a méhek már sárga virágokról hordták a virágport, és Mátyás napjára (február 24-én) minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek – ha hihetünk a feljegyzéseknek.

És akkor a böjt…

Sok kiskerttulajdonos észrevehette, hogy megduzzadtak az orgonabokrok rügyei, és a tulipánhajtások előbújtak a földből, ami azt jelzi, hogy újra megindult a nedvkeringés ezekben a növényekben. Sajnos rájuk nézve igen veszedelmes lehet egy most hirtelen beköszöntő fagy. A gyümölcsfák gyökere mélyebben van, ahol a talaj még nem melegedett fel, így jellemzően ezeknek a fajtáknak a rügyei még mélynyugalmi állapotban vannak, de ha az idő továbbra sem változik, és az érzékeny virágrügyek előbújnak, akkor egy későbbi fagy az egész éves termést tönkreteheti. Az előrejelzések szerint néhány napon belül jelentősen lehűl majd a hőmérséklet, és egy kis szerencsével megmenekülnek a gyümölcsfák. Az enyhe idő miatt időnként méheket, szúnyogokat és lepkéket is lehet látni, ez pedig nyilvánvaló jele annak, hogy a rovarok, így a kártevők tojásai és a különféle betegségek spórái is sértetlenül vészelték át eddig a telet, tehát tavasszal igen jelentős rovarinvázióra és a növénybetegségek tömeges megjelenésére számíthatunk. Hacsak… márciusig nem köszönt be egy kemény, fagyos időszak.
Szóval akkor idén is lesz hó húsvétkor? Fogalmunk sincs, de minimális esély azért van rá. Március 15-ének viszont mindenképp bizalmat szavazhatunk! Az idei télindulás gyanúsan emlékeztet a tavalyira, szóval mindenkinek legyen hólapát, hólánc, meleg tea, pokróc, feltöltött telefon a kocsijában!

 
Eközben az Egyesült Államokban…