A vírusok világa

A vírusok mérete 20 és 400 nanométer közé esik – egy nanométer a milliméter milliomod része, ezért a vírusokat csak elektronmikroszkóppal lehet megpillantani. Az adott vírus alakját meghatározza az örökítőanyag térbeli elrendeződése és a fehérjeburok szerkezete. Leggyakrabban gömb alakú, mint az influenza, vagy fonálszerű, mint az ebola.

Hogyan támadnak?

A vírusok “válogatósak”, a megfelelő gazdasejtet támadják, amelyikhez kapcsolódni tudnak. A gazdasejt lehet emberi, állati vagy növényi eredetű sejt, de lehet akár baktérium is. Bizonyos állati vírusok embert is megbetegíthetnek bőrsérülésen át, táplálék vagy testnedvek közvetítésével, majd újabb mutációk során emberről emberre terjedő fertőzés válhat belőlük, ilyen az influenza. Adott vírus felszíni nyúlványai úgy illenek a gazdasejt felületi formáihoz, mint kulcs a zárba, ezáltal képes a sejthez kötődni, és bejuttatni az örökítőanyagát. Sejten belül a vírus DNS-e vagy RNS-e átveszi az irányítást, és a saját örökítőanyagának, illetve burokfehérjéinek előállítására készteti a gazdasejtet. A legyártott vírusalkatrészek maguktól kész virionokká, azaz fertőzőképes vírusokká állnak össze, majd a sejt elpusztításával kiszabadulnak, és tovább fertőznek. A vírust már tartalmazó sejtben általában újabb vírus nem szaporodhat, ez a sejtben termelődő és a véráramba kerülő anyagnak, az interferonnak köszönhető, ennek szintézisét az első vírus indítja el. Gyógyszerként alkalmazva az interferonok gátolják a vírusok szaporodását. Némelyik vírus azonban – ilyen az ebola is – képes kikapcsolni a szervezet interferontermelését, ezért a kutatók szintetikus úton előállított interferont próbálnak kifejleszteni, célzottan az ebola ellen.

Veszélyesen változékony

A gazdaszervezet és a vírus kölcsönösen hatnak egymásra, ez az oka annak, hogy a vírusok gyakran mutálódnak. Ezt a helyszínen is tanulmányozhatta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának két munkatársa. Dr. Kis Zoltán, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője, és Pályi Bernadett, az OEK Hepatitis és Herpeszvírus Osztályának virológusa a nemzetközi egészségügyi összefogás résztvevőjeként egy-egy hónapot töltött Guineában, a nyugat-afrikai ebolajárvány elleni küzdelem részeként diagnosztikai vizsgálatokat végeztek egy mobillaboratóriumban.

“Az ebola RNS-vírus, ami azt jelenti, hogy örökítőanyagában nincs olyan javító mechanizmus, mint ami az emberi DNS-ben működik, ezért változékonyabb – magyarázza dr. Kis Zoltán. – Változhat a vírus fertőzőképessége, és idővel több törzse alakulhat ki. Az 1976-ban felfedezett ebolavírushoz képest a Nyugat-Afrikában most járványt okozó zairei törzs 2 százalékban eltér, és lényegesen több megbetegedést vált ki, mint korábban az addigi legnagyobb járványt okozó, 426 embert megfertőző ugandai vírustörzs. Most a halottak száma már átlépte a négyezret, és sürgős járványügyi lépésekre, orvosi teamekre és laboratóriumokra van szükség. Az Egyesült Államok speciálisan kiképzett katonai segítséget ajánlott fel a járvány megfékezéséhez. A helyszínen felállított mozgólaboratóriumba gyakran csónakon érkeztek a friss vérminták, ahol késő éjszakáig dolgoztak a szakértők.”

“Szakmai kihívás volt a terepen dolgozni, fegyelmezetten betartva az előírásokat, és érezni, hogy sorsok múlnak a diagnózison – emlékezik Pályi Bernadett. – Elképesztő volt látni, milyen szegényes körülmények között küzdenek az orvosok a betegek életéért. Aki felgyógyult, certificate-et kap, igazolást arról, hogy kiállta a betegséget. De még nem tudjuk, ez milyen szintű védettséget jelent, és mi ellen. Világszerte folynak a kutatások a hatásos gyógyszerek és védőoltások kifejlesztésére, ebben fontos szerepet kaphatnak a felgyógyult betegek vérében lévő ellenanyagok is.”

Visszatérő fertőzések

Egyes vírusok ellen védettséget ad az átvészelt betegség, illetve van hatásos védőoltás ellenük, ilyen a kanyaró, a mumpsz, a járványos gyermekbénulás. Más vírusok azonban olyan gyorsan változnak, mint a “köpönyegforgatónak” nevezett influenza, hogy évente új oltóanyagot kell kifejleszteni ellene. Mivel súlyos megbetegedést okoz, halálos szövődménnyel járhat, ezért érdemes minden ősszel kérni az influenza elleni vakcinát. Kutatók megvizsgálták, milyen gyorsan és hogyan terjed a vírus egy irodában. Ha délelőtt tízkor kezdődik a munka, és van egy friss influenzás a csapatban, délre már mindenki asztalán ott tolonganak a kórokozók, és innen egyenes út vezet a fertőzéshez. Kézzel gyorsabban terjednek vírusok, mint tüsszentéssel: a kilincs, a mikró, a kávéfőző és más eszközök megérintése után elég bekapni néhány falat süteményt kézmosás nélkül. Fertőtlenítő kendővel naponta egyszer végigtörölve a felületeket, a felére lehetne csökkenteni a fertőzéseket, de hatásos óvintézkedés a gyakori szappanos kézmosás és a rendszeres szellőztetés.

Daganatkeltő vírusok

Szakértők szerint a daganatos betegségek akár 40 százalékát is okozhatja vírus, ez lehetőséget ad védőoltások, új terápiás eszközök kifejlesztésére. Ilyen a hepatitis B és C vírus okozta májrák, a humán papillomavírus (HPV) okozta méhnyakrák. A Merkel-sejtes bőrrák kialakulásában a poliomavírusnak, a vér- és nyirokrendszer daganataiban az Epstein–Barr-vírusnak, míg a prosztatarák kialakulásában az XMR V nevű vírusnak lehet szerepe.