Felsőoktatási szakok veszélyben: “Ha meghalljuk a reform szót, szinte sikítunk”

Dreissiger Ágnes | 2015. Március 11.
A közoktatás után úgy tűnik, most a felsőoktatáshoz is hozzányúlna a kormány. A tervek szerint az egyetemi szakok 15 százaléka megszűnne. Kommunikáció, politológia veszélyben!

Van, ahova már fizetni sem lehet

Egy hónap is alig telt el azóta, hogy kiderült: a kormány tervei között szerepel a közoktatás jelentős átalakítása. A Fidesz-frakció előterjesztése februárban arról szólt, hogy a nyolcosztályos általános iskolai képzést kilencosztályosra növelnék, és ebből menet közben nem lehetne kiszállni. Ráadásul nem is minden iskola lenne erre jogosult, a súlyponti kórházak mintájára jöhetnek a súlyponti iskolák.

Március közepén most a következő bomba robbant: a felsőoktatást is jelentősen átalakítanák. Az Eduline portál információi szerint több alapszakot, köztük a népszerű kommunikációt is megszüntetné egy új államtitkári tervezet, amelyről a közelmúltban tájékoztatta az Emmi államtitkársága a dékánokat.

A múlt héten közzétett “Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégiában már konkrétumok is elhangzottak: a szakok 15 százalékos csökkentéséről írtak. Egyelőre nem lehet tudni, hány és pontosan milyen szakot érint az átszervezés vagy a megszüntetés. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai 2016 szeptemberére tűzték ki az átalakítást. 

Sok még a kérdőjel (Fotó: Europress)

Több társadalomtudományi és bölcsész szak került szóba, amelyeken nemcsak az államilag támogatott férőhelyek szűnnének meg, hanem önköltséges módon sem lehetne már rájuk jelentkezni egyik egyetemen sem.

Semmi más, csak pénzkivonás?

Megkérdeztük Mendrey Lászlót, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét, hallott-e a tervekről és arról, mely szakokat érinthetné ez az átalakítás az oktatásban. “Ha meghalljuk a reform szót, szinte sikítunk. Ez a mostani tervezet sem szól másról, csakis a pénzkivonásról.” Mendrey szerint a “büfé szakoknak” kikiáltott képzések kerülhetnek veszélybe: a szabad bölcsész képzések, a politológia, a szociológia és a kommunikáció.

Az eddigi törekvések is arról szóltak, hogy inkább a reál irányba vigyék el a képzést, hogy érettségi után lehetőleg a szakképzés felé orientálódjanak az emberek, és ne egyetemre menjenek. Mendrey szerint a pedagógus-utánpótlásban is óriási problémák várhatók, 2010-ben például előfordult, hogy csupán egyetlen majdani fizikatanár hallgató volt az egész évfolyamon…

Az elnök ugyanakkor azt sem látja jó iránynak, ahogy “hallgatói szerződés” címén a kormány röghöz kötné a diákokat. Eszerint csak az juthatna be az állami képzésbe, aki vállalja, hogy utána a képzési idő kétszeresét Magyarországon dolgozza le. “Ez a mostani koncepció arról szól, hogy csökkentik a diplomához jutás esélyét, és azoknak a szakoknak esélyük sincs a túlélésre, amiknek nincsen közvetlen gazdasági hasznuk” – véli Mendrey.

“Nemcsak a kommunikáció BA szakot akarja bezárni a kormány, hanem emellett még féltucat másikat is, köztük olyat, mint a nemzetközi kapcsolatok BA vagy a könyvtárinformatika MA” – írja Facebook oldalán Hammer Ferenc, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója, hozzátéve: azt, hogy ez teljesen így van-e, nem tudjuk, mert a “kormány szivárogtat, és közben mosolyoffenzívával hiteget, hogy a jók cukrot kapnak”.

Bár az Eduline-nak több egyetemi és főiskolai vezető is megerősítette, hogy az államtitkársággal szakok megszűnéséről tárgyaltak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a lapnak úgy reagált, hogy ilyenről nem volt szó, és minden csak “hangulatkeltés”.

A Defacto blog ír többek között arról, hogy mennyire nem igazak azok az érvelések, amik a bölcsészdiploma haszontalanságáról szólnak. A diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig csak kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.
 
Exit mobile version