Hónapok óta segítik a menekülteket az önkéntesek a nagyvárosokban. Vízet, élelmiszert és higiénés cikkeket osztanak, játszanak a menekült gyerekekkel, orvost hívnak, ha baj van, legfőképp pedig ellátják a menekülteket információval a táborokról, és a vonatok indulásairól, hogy az emberek ne az utcákon és a parkokban dekkoljanak.
A gyógyszereket, vízet, szendvicseket, infomációs anyagokat a fővárosban sokáig egy-egy nagy táskában hozták-vitték. Majd álltak a vágányok mellett (Déli), a főbejárat előtt (Nyugati), netán az aluljáróban (Keleti), jó esetben volt rajtuk egy kitűző, ami hozzájuk irányította a menekülteket. Nem volt rózsás a helyzet. Nemrég azonban a pályaudvarokon végre kijelölték a tranzitzónákat, mobil WC-ket helyeztek ki, és kaptak az önkéntesek egy buszt is, melynek sofőrje szükség esetén immár elszállítja a menekülteket egyik állomásról a másikra.
Így néz ez ki a Déliben.:
Az utolsó képen látszik, hogy az önkéntesek, közösen a menekültekkel (mint általában), rendet raktak a sátrak környékén, és feltakarítottak. Így lehet várni a következő éjszakai csoportot, bár a civilek saját bevallásuk szerint mindig reménykednek abban, hogy nem lesz senki, akinek az utcán kell aznap aludnia.
Tarlós István a TV2 Mokka című műsorában azt mondta, szerinte a tranzitzóna lényege az volt, hogy a pályaudvarokról a migránsok lehető leggyorsabban tovább tudjanak menni. Szerinte azonban a továbbhaladás lehetőségei most beszűkültek, így a pályaudvar melletti zónáknak sincs sok értelme. “Nagyon valószínű, hogy a pályaudvarokról ezeket a zónákat kijjebb fogjuk vinni. Az is lehetséges, hogy egyetlen ilyen zóna lesz” – mondta a Kossuth Rádiónak Tarlós István. A főpolgármester hozzátette, hogy nem szüntetik meg a szolgáltatást, amelyet humanitárius okok mellett azért vezettek be, hogy “a budapestieket védjük az anarchikus állapotoktól”.
Egyébként a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jelentése szerint a menekültek 96,5 százaléka továbbmegy Magyarországról.