Göncz Árpád 1922. február 10-én, Budapesten született. A második világháború után kisgazda színekben politizált. Az ’56-os forradalom után életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A rendszerváltáskor szabad demokrata politikus lett. Tagja volt az első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek később elnökévé is választották. 1990 augusztusában ő lett a Magyar Köztársaság első elnöke, tisztségét egészen 2000-ig viselte.
Göncz Árpádnak négy gyermeke, hat unokája és három dédunokája van. Egész életében mellette állt felesége, Göntér Zsuzsa asszony. Tizenévesen, szinte gyerekként ismerkedtek meg egymással, és egy életen át hű társak lettek. Zsuzsa asszony egyszer úgy mesélt egy interjúban, hogy férjével mindig jókat beszélgettek, és gyönyörű leveleket írt hozzá. Házasságuk közel hetven évig tartott.
Így emlékezett vissza Göncz Árpád felesége az 1956-os eseményekre:
“Ötvenhatban Göncz Árpád egyfolytában az utcán volt, mint annyian. A barátok hívták, menjenek Nyugatra, de ő maradt, pedig nyilvánvaló volt, hogy börtönbe csukják. Éjjel jöttek. Megcsókoltuk egymást, és elvitték – mesélte 2012-ben Göncz Árpád felesége a Nők Lapjának. – Tizennégy hónap vizsgálati fogság után, 1958-ban, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglant kapott. Nem lepett meg, hisz annyi rettenetes ítéletet hoztak akkoriban. Inkább a bizonytalanság volt ijesztő. De nekem segített a megingathatatlan hit!”
Az interjúban a házaspár hosszan mesélt a börtönévekről, hogy kockacukrot, citromot és öt angolnyelv-könyvet vitt Zsuzsa a börtönbe, melyekben aláhúzta a megfelelő részeket, úgy üzent. Szóba kerültek a sötétkék zsebkendők, melyek kék tintával írt leveleket rejtettek, végül Zsuzsa asszony idézett férje börtönből írt, meseszép leveleiből, majd azt mondták: nem érezték igazságtalannak a büntetést, a kor ilyen volt, és akkoriban az a mondás járta: “háromféle magyar van, aki már ült, aki ül, és aki ülni fog.”
Életének 94. évében, otthonában aludt el örökre Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság első elnöke. Kevés politikust szerettek annyira, mint őt, népszerűsége azután sem halványult, hogy csak ritkán hagyta el otthonát. Mindenkivel közvetlen és kedves volt. "Szólíts Árpi bácsinak, édesem" – mondta, amikor először kértem tőle interjút.
Göncz Árpád különös beszélgetése Diana hercegnével
Amikor az 1990-ben Diana hercegné és Károly herceg Magyarországra látogatott, a három napja ideiglenes köztársasági elnöknek megválasztott Göncz Árpád fogadta őket a repülőtéren. Ahogyan több, a hercegnő életéről szóló könyv megjegyzi, Göncz elnézést kért, amiért nem ismeri jól a protokollt, és biztosan hibázni fog. “Az ön családja ezer éve csinálja ezt, én három napja” – mondta Károlynak.
Diana később 1992-ben hivatalosan a brit balett-társulatot kísérte el hazánkba mint a szervezet fővédnöke. Göncz Árpád társaságában nézte végig az előadást az Operában, fején a Spencer család diadémja csillogott, melyet az esküvőjén is viselt. Az előadás után a köztársasági elnök magánvacsorán látta vendégül a hercegnőt. Egy Diana életéről készült dokumentumfilmben így mesélt erről Göncz: “Az asztalnál levette a diadémot, mert nyomta hátul a fejét, én pedig megkérdeztem, megfoghatom-e. Igent mondott. Nagyon nehéz, feleltem, mire ő: ha maga azt tudná. Ma már értem, hogy nem a fejék valódi súlyára gondolt…”
Gyermekei alapítványt hoztak létre
Göncz Árpád nemcsak legendás politikus, de kiemelkedő író és műfordító is volt. Nevéhez fűződik Tolkien 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura fordításának befejezése, fordított Goldingot, Updike-ot, Hemingway-t és még rengeteg világklasszist. Írt regényeket és elbeszéléseket, sőt drámákat is.
2012. novemberében Göncz Árpád négy gyermeke alapítványt hozott létre életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.
Göncz Árpádot nemcsak családja, de egy egész ország gyászolja. Temetéséről később intézkednek. Nyugodjon békében, Árpi bácsi!