Van egy hajléktalan pár, akikkel viszonylag sűrűn találkozom a munkahelyem közelében, szoktam is rendszeresen adni nekik pár forintot. Nemrég akartam hozni az asszonynak egy táskát, de hogy-hogy nem, állandóan elkerültük egymást. A táska így az irodánkban dekkolt egy hétig, én meg bosszankodtam miatta, de végül szerencsére célba ért – örült is neki új gazdája.
Kocsiban ülve is sokszor járok úgy, hogy a piros lámpánál állva szívem szerint adnék pár forintot az ott kéregetőknek, de mire a pénztárcámat előkerítem, kibogarászom az aprót, a lámpa zöldre vált és indulnom kell. Amikor megláttam a Blessing Bag ötletét a Facebookon, rögtön éreztem, hogy ezt a megoldást nekem találták ki.
A dolog lényege, hogy összekészítesz egy zárható zacskóba pár dolgot, amire tudod, hogy az utcán élőknek szüksége van – kesztyűt, zsebkendőt, tisztálkodószert, valami nem romlandó harapnivalót, pár forintot, és ha kedved tartja pár kedves sort vagy más olvasnivalót is mellékelhetsz. A tasakot aztán csak tedd a kesztyűtartóba, így nem fogod elbénázni a pillanatot úgy, ahogy én szoktam, s amikor a lámpához érsz, egy mozdulattal át tudod adni a rászorulónak. Garantáltan jól fog esni neki ez a kis törődés. Én tuti, hogy alkalmazni fogom a módszert.