A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárai és diákjai nagyon udvarias hangnemben üzennek kisfilmjükben a szaktárcának. A tanulók elmondják, hogy ebben az iskolában régen minden rendben ment, de mióta a Klik fennhatósága alá tartozik, azóta kevésbé motiváltak a tanáraik. A pedagógusok is megszólalnak, és tárgyilagosan felsorolják a gondjaikat. A videóüzenet legvégén arra kérik a kormányzatot, hogy fogadják meg a tanácsaikat, mert “a jövő mi vagyunk”.
A budaörsi Illyés Gimnázium egyébként az ország tizedik legjobb középiskolája a HVG legfrissebb rangsorában.
A diákolimpikonok is üzentek Balog miniszternek
101 diákolimpikon írta alá azt a levelet, amelyben felhívják Balog Zoltán figyelmét arra a tényre, hogy a sikereik nem a politikusoknak köszönhetők. A levelet felkészítő tanáraikkal fogalmazták meg, és azért tartották szükségesnek nyilvánosságra hozni, mert múlt pénteken a Parlamentben a miniszter szembeállította a diákolimpikonokat a kockás inges társaikkal. A legtöbb aláíró gimnazista, egyetemista és doktorandusz, de csatlakoztak idősebb olimpikonok is a nyílt levélhez, mint Mérő László. (Ő 1968-ban Moszkvában nyert díjat a X. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián.) A levelet aláírók közül többen külföldön dolgoznak vagy tanulnak. Érkezett aláírás Zürichből és Bostonból, de Londonból és Cambridge-ből is.
“Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!
A Nemzetközi Tudományos Diákolimpiák résztvevőinek parlamenti köszöntésével kapcsolatos szavaira szeretnénk közösen reagálni. Mi mindannyian diákolimpikonok voltunk, és többünk vett át Öntől kitüntetést a korábbi évek hasonló ünnepségein.
Meggyőződésünk, hogy – az Ön szavával élve – a »teljesítménynek« a politikától függetlennek kell lennie, ezért mi sohasem politizálni mentünk a parlamenti ünnepségekre. Sajnos azonban az utóbbi időben a politikusok nem tudtak felülemelkedni a napi csatározásokon, és a mi sikereinket a saját érdemüknek állították be. Mindeközben a valóság az, hogy eredményeink elsősorban nem a hazai közoktatás általános állapotának köszönhetőek, hanem szaktanáraink (a középiskolai szinten jócskán túlmutató) felkészítésének.
Sokunk jelenleg is részt vesz a középfokú oktatásban, illetve az elmúlt években érettségizett. Tapasztalataink szerint a mai 16–19 éves fiatalok jelentős része hisz abban, hogy eredményeik elismerése a politikától független, ezért elegáns, fehér ingben jelennek meg átvenni jogos és megérdemelt elismerésüket a Parlamentben. Ez azonban nem jogosítja fel Önt arra, hogy pártja politikai állásfoglalását beleegyezésük nélkül kollektíven rájuk ragassza.
Ezúton is szeretnénk tanárainkat és a teljes pedagógus- illetve diáktársadalmat támogatásunkról és szolidaritásunkról biztosítani. Történelmi pillanat, amikor a diákok a saját tanáraikért állnak ki. Különösen azokra a diákokra gondolunk, akik a rendszer már évtizedek óta elavult mivolta miatt szenvednek az iskolában. Most ők is kockás inggel tiltakoznak az Önök módszerei ellen. Ez a kiállás a diákokat a modern, tudásalapú világ alapjaira, a szabadság és egymás szeretetére tanítja, a tanároknak pedig reményt és erőt ad.
Néhány éve Ön az egyik diákolimpiai köszöntőn minket nevezett a jövő zálogainak, az ország reménységének. Mi abban hiszünk, hogy a jövőt azok jelentik, akik ma kiállnak az oktatás szabadságáért.”
Az aláírok teljes névsorát ide kattintva olvashatod el.
Miközben a pedagógusok, diákok és szülők is tiltakoznak a jelenlegi oktatási rendszer ellen, és teljes szintű reformot követelnek, közben az iskolák még mindig a Klik fennhatósága alatt állnak, ezért aztán már krétára sem jut pénz. Eddig is sokszor kiderült, hogy a Kliknek fizetési nehézségei vannak: elmaradt számlák, csúszó fizetések és túlórapénzek, elhanyagolt iskolaépületek bizonyították, hogy a központosítás nem vált be. Most azonban kiderült, hogy mégis van pénze a Kliknek, csak arra költi, amire senki nem számított: például csocsóra.
A Magyar Nemzet információi szerint több mint félmilliárd forint értékben rendelt sporteszközöket a gyerekeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Erről még októberben írt alá szerződést a Klik. A félmilliárdos tételt fontos eszközökre fordították: csocsó, ördögbotszett, dartstábla nyilakkal és medicinlabdák.
Egész pontosan atlétikai, szabadidős labda- és sportjátékbeszerzésre 464,5 millió forintot szántak. Más mellett például 576 dartstáblát, 288 csocsóasztalt, 1440 ördögbotszettet és 576 mobil pingponghálót vesznek a több százmilliós összegből – derült ki a Magyar Nemzet szerint a Közbeszerzési Értesítőből. Vásároltak kültéri sportjátékokat is: ilyen például a trambulin, a streetballpalánk, a petanque – ez egy francia, golyókkal játszható játék – és tiprókát is. Ezekre összesen 95 millió forintot költöttek. Vízisport-eszközöket 8,6 millió forintért szerzett be 288 iskola számára a Klik, ezek között van 2880 vízi súlypontemelő és ugyanennyi úszódeszka, de 576 pelota strandjáték is. Utóbbi eszközöket nem minden gyerek veheti rögtön használatba, ugyanis nemrég derült ki, hogy az intézményfenntartó több uszodának is tartozik.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki kormányinfóján azt mondta, a Kliknek 17 milliárdos adóssága van. Hanesz József, a Klik vezetője az RTL Klubnak hétfőn azt nyilatkozta, hogy az elmúlt két hónapban a béreken kívül szinte semmi másra nem jutott pénz. Hanesz szerint a Klik egyébként jó szervezet, de át kell alakítani.
Közben újabb nyílt levelet kapott Klinghammer István, volt felsőoktatási államtitkár is egy középiskolai tanártól:
“Tisztelt Professzor Úr!
Nagy vihart kavart interjújára számos reakció született, ebből a leglátványosabb a kockás inges mozgalom viharos terjedése a tanárikban. (Ha nem olyan komoly emberről volna szó, mint Ön, még az is felmerülhetne, hogy megjegyzése egy nagyon ravasz, duplafedelű reklámakció, amit a kockásing-gyártók és -forgalmazók szponzoráltak.) Nem lehet eléggé hálás Önnek a pedagógustársadalom, mert mindenkinél többet tett a tanárok összefogásáért. (Még ha gyaníthatóan nem is ez volt a szándéka.)
És hagyján a kockás ing, meg a borosta, de hogy »grasszál«? Az értelmező szótár szerint: »(személy:) hencegve, pöffeszkedve, fölényeskedve jár-kel, működik; garázdálkodik, hatalmaskodik, erőszakoskodik; (járvány:) elharapózik, elhatalmasodik, pusztít«. Valóban ilyennek látja a tanárokat, a tanári karokat?…
Azt mondja, Professzor Úr, »a vezető egyetemi tanárok bruttó 470 ezer forintot keresnek. Nekik habilitálniuk is kell, tudományos munkát végezni, publikálni, konferenciára járni, és azt is elvárják tőlük, hogy közéleti tevékenységet végezzenek. Egy 25-30 éve tanító középiskolai tanárnak is ugyanekkora a bére.« (…) Tehát összegezve: szó nincsen róla, hogy a középiskolai tanárok tömegével az egyetemi professzorokkal összemérhető pénzt keresnének. Önt félreinformálták.
Pár további gondolatára hadd reagáljak illő tisztelettel, röviden. »Nem kéne a társadalmat a tanárok ellen fordítani, de a szakszervezet pont ezt teszi« – nem, de sokkal inkább ezt teszik a médiában egyre gyakoribb, ám megalapozatlan kijelentések a pedagógusok béréről. »Az akadémiai osztályokat meg kellene kérni, gyűjtsék össze a fogalmakat, amiket egy adott korú gyereknek meg kell ismernie« – nem, honnan tudhatnák az akadémikusok, mit kell egy kisiskolásnak ismernie? (Egy helyütt utóda, Palkovics államtitkár úr pedig azt nyilatkozta: »Talán tankönyveket is az egyetemek tudnak legjobban írni.« Az Isten szerelmére, ne tegyék! Hadd írjon az tankönyvet, aki ismeri az adott korosztályt és tananyagot. Esetleg ez utóbbit is hadd olyanok állítsák össze, akik nap mint nap ezzel dolgoznak…) »A gyerekek túlterhelését pedagógusproblémának tartom« – nem, sajnos egészen konkrétan épp az a pedagógusok problémája, hogy a túlterhelés (gyereké, tanáré egyaránt) a központi előírások következménye. »A tankönyv egy keret, a tanáron múlik, milyen ütemben adja át a benne foglaltakat« – megint nem, hiszen a tanár minősítésének lényegi eleme, hogy a központilag előírt tanmenetben épp ott tart-e, ahol kell.
Nem érti, Professzor Úr, a tanárok »tulajdonképpen mi ellen is tüntetnek?«. »A tüntetések a világon semmit nem oldanak meg, teljesen értelmetlennek tartom.« Majd az interjú vége felé elhangzik a leglényegesebb mondata: »államtitkárságom 15 hónapja alatt azt szűrtem le, hogy politikusokkal vitázni húsba vágó szakkérdésekben pont olyan értelmetlen, mint süldő malacokkal pocsolyában birkózni«. Látja, Professzor Úr, ezért kell tüntetni. Kerek vagy akármilyen asztal mellett politikusokkal szakkérdésekről tárgyalni, »egyeztetni« teljesen hatástalan, értelmetlen. Talán a tüntetésből értenek. Persze ez sem biztos.
Tisztelettel üdvözli:
Siposs András
(Akivel, bár nem egy időben, de egy gimnáziumba járt, és aki igen megtisztelőnek érzi, hogy ma ott taníthat. Még.)”
A levél teljes szövegét itt olvashatod el.
A Nem leszek suliban oldalán eddig 22 ezren igazolták vissza az eseményt, vagyis február 29-én várhatóan nagyon sok gyerek nem megy majd iskolába. A szülők ezzel az akcióval is a pedagógusok követeléseit támogatják. Január elején a miskolci Herman Ottó Gimnázium indította el azt a tiltakozáshullámot, ami azóta is tart. Az elmúlt két hónapban nagyon sok minden történt az oktatás körül, de a résztvevők töretlen lelkesedése nem lanyhult. A Pedagógusok Szakszervezete elkezdte előkészíteni az országos sztrájkot, miközben várják a szaktárca valódi lépéseit, a valódi változásokat.
Itt olvashatsz még többet az oktatásról:
- “Az állam nem szent, nem mindent tudó és tönkretette a közoktatást” – tüntetés után, sztrájk előtt
- Pukli István: A balhét a pedagógusoknak kell elvinniük
- A hermanos diákok 11 kérdése a szaktárcához