Félrenyelt egy falat répát, és lebénult a magyar kisfiú

nlc | 2016. Április 25.
"Anya, egy csoda kétszer is megtörténhet" – ezzel a mondattal biztatja a tízéves Lili az anyukáját, Orsit, hiszen életük három évvel ezelőtt gyökeresen megváltozott. A család legkisebb tagja, az akkor négyéves Matyi az óvodában félrenyelt egy darab répát. Kómába esett, abból egy csodának hála felébredt, de maradandó károsodást szenvedett: lebénult, nem tud beszélni. Azóta Orsi élete kezelésekről és az ápolásról szól. Az álomnapján egy vidám, csajos napot töltött el azzal az emberrel, aki számára a világon a legerősebb, az édesanyjával. A Hagyd a dagadt ruhát rám! következő története.
12 elszánt nő, 12 édesanya úgy döntött, saját példamutatásukkal hívják fel a társadalom figyelmét arra, életmentő lehet, ha egy édesanya kidughatja fejét a tajtékzó hullámok közül, és egy kicsit magára találhat. A Hangák, a Zöldre Érett Nők Közössége a Balázs Gyógyulásáért Alapítvánnyal közösen időt, energiát nem kímélve ajándékozott egy napot édesanyáknak, akikkel előtte soha nem találkoztak, hogy megérezzék, milyen az, amikor csak ők számítanak. A 12 történetet itt, az NLCafén olvashatjátok.

 

Báncsi Dettit mélyen érintette Matyi története, képtelen volt könnyek nélkül végigolvasni, és rögtön írt is egy sms-t Orsinak a következő szöveggel: “Hiszek a csodában, együtt veletek”. Amikor Fekete Zsuzsa, Zuzu mesélt Dettinek a Hagyd a dagadt ruhát rám! projektről, azonnal egyértelmű volt számára, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez.

Detti, aki három gyermeket nevel, heti rendszerességgel egy alapítványon keresztül kap segítséget, most pedig ő pedig szerette volna ezt másnak, más formában továbbadni. “Azért is olyan nagyszerű ez a kezdeményezés, mert arra is tanít, hogy ne csak annak örüljünk, ha kapunk, hanem annak is, hogy adhatunk” – meséli Detti, aki szerint példaértékű, amit Orsi csinál.

A hétéves Matyi ugyanis állandó felügyeletet igényel, a mindennapok olyanok, mintha csecsemő lenne a házban.

 

Lili és Orsi

 

Azon a tavaszi napon, április 18-án az addig tökéletesnek hitt világom teljesen felborult. A munkám most Matyi gondozása

– mondja Orsi, aki ma már elfogadta a helyzetet, és mindent megtesz kisfia érdekében. Amikor először hallott a kezdeményezésről, nagyon meglepődött, hiszen, ahogy fogalmazott, egy vadidegen nem tud neki segíteni. Most mégis hálás a hangáknak ezért az álomnapért.

“Ez már nagyon kellett a lelkemnek!”

Orsi legelőször egy anya-lánya napot tervezett Lilivel, hiszen az utóbbi években nem voltak sehol négyesben, sem hármasban. Az utolsó pillanatban mégis máshogy alakult, és Orsi lett a “lány”. Matyi balesete óta nem tudott az édesanyjával kettesben lenni, hiszen kettejük közül valaki mindig a kisfiú mellett van.

“Nagyon jólesett a lelkemnek, hogy anyuval lehetek. Kiültünk a Duna-korzóra a napra, ebédeltünk, nagyot beszélgettünk és nevettünk” – csilingel Orsi hangja. Detti az álomnap megvalósításához segítségül hívta egyik hangatársát, Ivanov-Kiss Melindát is, aki egy percig sem gondolkozott a csatlakozáson. Miközben Orsi kimozdult, a segítők a háztartásban léptek akcióba: csempét súroltak, ruhát vasaltak és hajtogattak. Detti tudatosan készült erre a napra, kikapcsolta a saját életét, és csak Orsira koncentrált, hogy levehessen valamennyi terhet a válláról.

Orsi édesanyjával

“Matyi megmutatta, milyen ügyes”

Amikor Detti és Melinda reggel megérkezett a házba, Orsi széles mosollyal, kedvesen és barátságosan fogadta őket, majd bemutatta nekik kisfiát.

“Matyi egy rendkívül okos, mindent értő és figyelő, tündéri gyermek. Megható volt látni, hogy mennyire természetesen kezeli a család a helyzetet, például amikor Orsi feladta Matyira a cipőket, így szólt: Matykókám, miért nem szólsz, hogy kacsa?”– mondja Detti, akire óriási hatással volt a találkozás.

Melinda számára is tanulságos volt ez a nap, mert még nem találkozott olyan családdal, ahol sérült gyermeket nevelnek.

Csupán egy apró csepp volt a tengerben az, amit csináltunk, de hiszem, ez a jó értelemben vett kényszer, hogy Orsi programot szervezzen, segített neki feltöltődni

– kezdi Melinda, aki úgy véli, mindenkinek fontos lenne átgondolnia, hogyan tudná a környezetében élő anyukákat tehermentesíteni, mert már pár óra is hatalmas erőt adhat a mindennapok folytatásához.

“Matyit az sem zavarta, hogy magammal vittem a kétéves kisfiamat is. Sőt, végig figyelt minket és fülelt. Velünk volt” – folytatja Melinda, aki szeretné megtanítani gyermekeit arra, hogyan viselkedjenek sérült társaikkal. A társadalom, az átlagemberek legelőször szánalmat és sajnálatot éreznek, ami természetes, de sajnos rossz reakció, Orsit is iszonyúan zavarja. Ez Detti számára is világossá vált.

Orsiék úgy kezelik Matyit, mintha egészséges lenne és ez a legjobb, amit tehetnek. Általuk én is megerősödtem, és változtam, ma már közvetlenebb tudok lenni a sérült emberekkel is, közelebb tudom érezni magam hozzájuk” – mosolyog Detti.

Orsi

“Úgy kerek az egész, ha mindenki éli a saját életét”

Orsi őszintén mesélt a kezdeti nehézségekről is, hogy mennyi düh és harag volt benne, amikor felfogta, mi történt a kisfiával. Sokáig értetlenül állt, és irigykedett az egészséges gyerekekre és szüleikre. Aztán rájött, hogy csakis a férjével, a családjával és a barátaival összefogva, együtt tudnak tenni valamit. Kizárólag közösen birkózhatnak meg az élet e kegyetlen fordulatával.

Olyan jó lenne, ha változna a társadalom felfogása, és a férfiak is elgondolkoznának azon, mennyire leterheltek az anyák. Amikor egy ilyen váratlan dolog történik, nem a nőnek kellene a főszereplőnek lennie, hanem az egész családnak szerepet kellene vállalnia” – osztja meg velünk gondolatait Orsi, aki megfogadott egy bölcs tanácsot is. Szerinte az okos szülő nem szívvel gondolkozik, hanem ésszel, mert így nem válik mindenki áldozattá. Orsi megértette, hogy ő Matyinak nem tanára vagy terapeutája, hanem az édesanyja. Ezt felismerve nagy elhatározásra jutott: ősztől ismét dolgozni szeretne. Azt mondja, számára a munka a pihenés, a kikapcsolódás, ami segít abban, hogy ember maradhasson. Még akkor is, ha a gépezet egy pár éve másként döntött.

“Ez nap számomra is örök emlék marad. Szeretném másoknak is továbbadni azt a hihetetlen erőt, rendületlen kitartást, türelmet és mindenekelőtt hitet, amit Orsinál tapasztaltam” – foglalja össze az álomnap üzenetét Detti.

A Hagyd a dagadt ruhát rám! történeteit itt olvashatjátok:

Exit mobile version