Sarah Hurwitz 2008-ban még Hillary Clinton fő beszédírója volt, azonban, amikor a mostani demokrata elnökjelölt kiszállt a versenyből, pár nappal később megkeresték az Obama-stáb emberei, és állást ajánlottak neki. Ebben valószínűleg szerepe lehetett Clinton búcsúbeszédének, amelyben azt mondta: “az üvegplafont nem sikerült áttörni, de nektek [a női szavazóknak] köszönhetően most 18 millióval több repedés lett rajta“.
A szövegíró a 2008-as választáshoz vezető úton, még az abban az évben Denverben megrendezett konvenció előtt kezdett Michelle Obama számára beszédeket írni, akkortájt a 44. elnök politikai ellenfelei azzal kritizálták, hogy stílusa haragos, elitista és hazafiatlan.
Hurwitz ezután az Obama-család chicagói otthonában találkozott a leendő first ladyvel, első beszélgetésük másfél órán át tartott.
“Egészen tisztán leírta, hogy kicsoda ő valójában, és milyen családi háttér áll mögötte – mesélte Hurwitz a The Independentnek nyilatkozva. – Akkor jöttem rá, Michelle Obama nagyon is tudja, hogy kicsoda, és mindig tisztában van vele, hogy mit akar mondani.”
A két nő ez után kezdett együtt dolgozni, és az első, közösen írt beszédből kirajzolódott a chicagói munkásosztálynak otthont adó South Side-on felnőtt Michelle Obama képe: egy erős nőé, aki hosszú ideje szkeptikusan figyelte a politika világát, ugyanakkor hitt abban, hogy férje képes lesz gyökeres változásokat hozni. A beszéd végül a denveri konvenció egyik csúcspontjaként vonult be a történelembe, Barack Obama népszerűsége pedig gyors ütemben kezdett növekedni.
A szövegírók hagyományosan az elnök körül sürgölődtek, a first ladyk szerepe ugyanis korábban nem járt a maihoz hasonló aktivitással. Még Eleanor Roosevelt sem foglakoztatott szövegírót, pedig ő, a legtöbb korabeli first ladyvel szemben, legalább 1300 beszédet mondott férje hivatali ideje során.
“Az első first lady, aki hivatalosan szövegíró segítségét vette igénybe, Lady Bird Johnson volt, aki Lyndon B. Johnson elnök sajtófőnökét, Liz Carpentert kérte fel, hogy segítse nyilvánosan előadott beszédei megírásában” – magyarázta Myra Gutin történész, a The President’s Partner: The First Lady in the Twentieth Century című könyv szerzője.
A mindenkori first lady szerepe mára alaposan megváltozott, gyakran kell nyilvánosan beszélnie, jellemzően fontos társadalmi kérdésekkel, kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Michelle Obama esetében ehhez a faji kérdések is hozzákapcsolódnak, elég csak a tavalyi, az alabamai Tuskegee egyetemen elmondott beszédére gondolni, amelyben a fekete diákokra nehezedő nyomásról beszélve elmondta, hogy férje elnökségére készülődve hány kérdést kapott, amelyeket a tévképzetek és a félelem jártak át.
Abban az időben a beszédeit még Tyler Lechtenberg, az elnök későbbi szövegírója vetette papírra. Hurwitz azonban ezen felül abban is fontos szerepet játszott, hogy kialakítsák Michelle Obama jellegzetes hangját: kíméletlenül kitörölve minden olyan mondatot a beszédeiből, amelyek úgy hangzottak, mintha egy politikus fogalmazta volna meg őket.
A first lady számára ennél jóval fontosabb, hogy történeteket meséljen, Hurwitz pedig alaposan beleásta magát a családi háttérbe, a munkásosztály tagjaként felnövő chicagói lány története gyakran visszaköszön a beszédekben. Hurwitz ezeket a történeteket mindig úgy szövi a beszédekbe, hogy aktuálisak és üdék legyenek. “Ismeri az apróbb részleteket is, például, hogy mit csinált a first lady és testvére Craig egy-egy adott esemény során” – magyarázta Tina Tchen, Michelle Obama kabinetfőnöke. “Ez sokat segít [hitelesebbé tenni a beszédeket].”
“A first lady akkor van igazán elemében, amikor olyanokhoz beszél, akikkel képes azonosulni – mondta Cody Keenan, az elnöki szövegírók vezetője. – Ő és az elnök hétköznapi emberek, akik valahogyan a Fehér Házban kötöttek ki.”
Sarah Hurwitz rendkívül tapasztalt: pályáját Al Gore alelnöki szövegíró gyakornokaként kezdte, ennek ellenére a háttérben maradt, noha a nagypolitika környékén mozgó emberek – például az őt “leigazoló” Jon Favreau – idővel az amerikai közélet ismertebb szereplőivé válnak. Hurwitz azonban csak egyetlen beosztottal dolgozik, akivel szomszédos irodában ülnek a Fehér Ház kevésbé ikonikus keleti szárnyában.
Bár rengeteget dolgozik, igyekszik magánéletére is időt szánni, Michelle Obama pedig hálás “ügyfél”: precíz ügyvédként a legtöbb nagy beszédét szóról szóra begyakorolja, és csak nagyon ritkán kér módosításokat az utolsó pillanatban. Így volt ez akkor is, amikor Michelle Obama a Santa Fe Indian School végzős hallgatói előtt mondott beszédében a bennszülött amerikaiak elnyomásáról beszélt.
“Ezt az iskolát egy szisztematikus szándék hozta létre, amely arra irányult, hogy kiirtsa a kultúrátokat, hogy szó szerint megsemmisítse, akik vagytok, és amiben hisztek. De nézzetek körül ma – mondta a first lady tapsorkán közepette. – A saját nyelveitek, amelyeket egy időben szigorúan tiltottak, most a folyosókon és a kollégiumi szobákban visszhangzanak.”
Hurwitz azt mondta, bár részt vett a beszéd megírásában, mégis elragadták az érzelmek.
“Azt gondoltam: egy rabszolga ükunokáját hallgatom, aki egy teremnyi bennszülött amerikai fiatalhoz beszél, akik közül a legtöbben egyetemre, ráadásul az ország legjobb egyetemeire mennek tovább – emlékezett vissza. – Számomra ez a pillanat mutatta meg, hogy milyen nagyszerű országban élünk.”
További cikkek Michelle Obamáról az NLCafén:
- Michelle Obama történelmi beszédet mondott a demokraták nagygyűlésén
- Így lett titkos fegyver Michelle Obama
- Michelle Obama – A first lady, aki megnyerte a választást