Lengyel abortuszvita: Jarosław Kaczyński, te ostoba barom!

Horowitz Katalin | 2016. Október 15.
Elnézést a kissé erős felütésért, de arra, amit a volt lengyel miniszterelnöknek sikerült a héten kimondania, arra még ez is csak nagyon enyhe felhorkanás. Ideje lenne elgondolkodni rajta, hogy esetleg az abortusszal kapcsolatban a férfiak inkább hallgassanak.

Jarosław Kaczyński egy úgynevezett ultrakonzervatív politikus, ami az ő esetében leginkább azt jelenti, hogy előszeretettel szól bele mások ügyeibe, mert szerinte úgy illik, úgy szép vagy úgy erkölcsös. Kedves (?) Jarosław, már ne haragudj, de menj te a francba!

Jarosław Kaczyński, egykori lengyel miniszterelnök

Mindezt azért írom ekkora indulattal, mert a héten tovább súlyosbodott a Lengyelországban már hetek-hónapok óta zajló abortuszvita. Történt ugyanis, hogy a lengyel kormánypárt valami furcsa lázálom eredményeként kitalálta, hogy ők márpedig betiltják a terhesség megszakítását, úgy, ahogy van. Lengyelországban már eleve nagyon alacsony az abortuszok száma, mivel egyrészt a lakosság jelentős százaléka vallásos, illetve az 1993 óta érvényben lévő abortusztörvény eleve nagyon szigorú.

Lengyel nők tiltakoznak a teljes abortusztilalom ellen

Szóval okosan kitalálták, hogy majd ha betiltják az abortuszt, akkor majd az soha többé nem fordul elő. Ugye, milyen remekül működik a betiltás, gondoljunk mondjuk csak az amerikai szesztilalomra.

Ez azért a lengyel embereknél is kiverte a biztosítékot. Egyrészt közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a teljes lakosságnak csak 14 százaléka támogatta ezt a kretén ötletet, illetve világszerte nők ezrei vonultak az utcára, hogy felemeljék a hangjukat az ilyen égbekiáltó állatsággal szemben.

Erre – hangsúlyozom: ezek után – Jarosław Kaczyński a lengyel állami hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy:

Törekedni fogunk annak biztosítására, hogy még a nagyon nehéz terhességek is – amikor a gyermek biztosan meghal vagy súlyos fejlődési rendellenessége van – szüléssel végződjenek, hogy a gyermeket meg lehessen keresztelni, el lehessen temetni és neve legyen.

Ez tényleg ijesztő mértékű, képmutató, szenteskedő, kenetteljes maszlagba csomagolt emberi gonoszság és kontrollmánia. Egyrészt, tudtommal Lengyelország államformája köztársaság, vagyis nem egyházi szerveződésről van itt szó. Innentől pedig, úgy gondolnám, hogy egy most születő lengyel kisgyereket – hála istennek #irónia – nem keresztelnek meg automatikusan. Ugyanez egy halott kisgyerek esetében még ennél is durvább és lényegesen ijesztőbb lenne. Illetve félve teszem fel a kérdést, hogy mi van, ha teszem azt zsidó, vagy mondok még durvábbat: muszlim szülőkkel történik ilyen tragédia. Akkor mi van? Csendben kussolnak, amíg a halott gyereket megkeresztelik, aztán mehetnek a dolgukra, jó napot kívánok?!?

“Az abortuszellenes vezetők 77 százaléka férfi. Az ő 100 százalékuk sohasem lesz terhes.”

A fenti kép ugyan amerikai statisztikákat mutat, de tény, hogy az állítás másik fele globálisan igaz. Jarosław Kaczyński is abba a száz százalékba tartozik, aki soha nem fog teherbe esni, de azért beleszólni tud abba, hogy ki mit csinál a saját testével, illetve azon belül. Én pedig azon képedek el, hogy egyáltalán hogyan lehetséges, hogy ilyen kérdésekbe bármelyik férfinek egyáltalán beleszólása van? Lehet most feminácizni, meg az összes többit – a kaporszakállú úristent hagyjuk ki most a buliból, azt mindenki kezelje saját képzeletbeli barátainak megfelelően –, de ettől függetlenül kissé (?) röhejesnek tűnik, hogy egy olyan dologba szólnak bele, amiről fogalmuk sincs. Főleg hogy ezeknek a szentéletű embereknek egészen addig nagy az arca, amíg nem kezdünk el az ő lábuk között matatni.

Hogy például vajon Jarosław Kaczyński mit szólna egy laza elköttetéshez, úgyis mint a nem kívánt abortuszokat megelőzendő? Ja, hogy az – mármint a fogamzásgátlás, ahogy megannyi szomorú közvélemény-kutatásból is kiderül – a nők dolga?!? Akkor szerintem az is a nők dolga, hogy mit döntenek a saját testükről a továbbiakban is.

Nem pedig egy nyugdíjaskorú férfié és az elvbarátaié. Akkor sem, ha miniszterelnök, akkor sem, ha főorvos, és akkor sem – sőt akkor főleg nem –, ha pap, lelkész, rabbi, imám, szerzetes vagy bármilyen egyéb vallási felekezet tagja. Ez a döntés ugyanis kizárólag egyetlen emberé: azé, akinek a testéről és az életéről szó van.

További cikkek abortuszról az NLCafén:

Exit mobile version