Megkerülhetetlennek nevezte a kötelező felvételi bevezetését a gimnáziumokban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke szerint ezen csak akkor lehetne felháborodni, ha az elképzelés mögött a férőhelycsökkentés szándéka húzódna meg, olyan nehézségű feladatsorokat állítanának össze, hogy csak kevés diáknak sikerüljön a felvételi, tehát adminisztratív eszközzel próbálnák “átterelni” a tanulókat a szakgimnáziumok, szakiskolák felé.
Jobb, ha elvégez egy gimnáziumot
Az elnök ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli.
Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne – mondta a pedagóguskar elnöke.
Hozzátette, a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat meghatározni, hogy mi a gimnázium szerepe.