Központi felvételi – a gyerekek stresszelnek, kevés az idő

“A javító tanárok szerint az idei központi matek felvételi feladatok bizonyos részei nehezebbek voltak, mint tavaly – mondta el az NLCafénak dr. Szebedy Tas, a Városmajori Gimnázium igazgatója. – Maximális pontszámú dolgozat nagyon kevés lett, az eredmény igen szórt. Az idő mennyiségéhez képest sok a feladat, de ez nem okoz nehézséget a rutinszerűen megoldható feladatoknál, ott kell többet gondolkozni, és akkor megy az idő, ha egy logikai feladatot kell megoldani. Azért ez a 45 perces időkorlát még a jó tanulóknak is komoly feladat. A felvételi persze nem csak az írásbeliből áll, a szóbeli vizsgák és a gyerekek eddigi bizonyítványai azért már komolyabb rálátást engednek a gyerek valódi képességeire.”

Miért stresszelnek annyira a gyerekek a felvételi eredménye miatt?

“A szülőnek nagy szerepe van ebben – mondta a Városmajori Gimnázium igazgatója. – A gyerek magától nem izgulna annyira, de ha azt hallja, hogy ez az egyetlen hely, ami biztosítani tudja a jövődet, ide muszáj bekerülnöd, akkor izgulni fog. Azt azért világosan kell látni, hogy ma Magyarországon az iskolák között nincs olyan nagy különbség, nem történik tragédia, ha egy gyerek nem egy elitgimnáziumban végez. A stressz már önmagában is jelen van a gyerekek életében, mert iszonyú nagy terhet rak az iskola a vállára a rengeteg tanulnivalóval. Pedig az iskolának az lenne a legfőbb feladata, hogy az életre készítsék fel a diákokat.”

A praktikus életre való felkészüléshez kellene nagyobb segítséget nyújtani

Ha a felvételi követelmények egyre nehezebbek, és mindenki szeretne egy elitgimnáziumba bejuttatni a jól tanuló gyerekét, akkor mégis miért van, hogy a magyarok diákok egyre rosszabbul szerepelnek a Pisa-teszteken? “Nem hoznak túl jó eredményeket a Pisa-mérések, de ez nem azért van, mert a magyar diákok nem okosak, vagy nem tanultak – hangsúlyozta Szebedy Tas. – Ezek a nemzetközi tesztek a tudás gyakorlati használhatóságát mérik, ebben nem vagyunk jók. Sokkal több ténylegesen hasznosítható dolgot kéne oktatni a gyerekeknek, és akkor az eredmények is változnának. De szó sincsen arról, hogy a magyar diákok ne lennének okosak vagy képzettek: bármelyik nemzetközi egyetemen megállják a helyüket azok, akik Németországban, Angliában vagy Amerikában járnak egyetemre. Ez az oktatási rendszer egyáltalán nem rossz, a praktikus életre való felkészüléshez kellene nagyobb segítséget nyújtani, ebben kellene még fejlődni.”

Fotó: Kecskeméti Piarista Gimnázium

Régebben felvételizni sem kellett a középiskolába

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 2001-ben hozott általános kommentárja szerint: “Hangsúlyozandó, hogy az a típusú tanítás, amely elsődlegesen az ismeret növelésére törekszik, a versenyzést ösztönzi, és a gyerekek túlzott terheléséhez vezet, súlyosan gátolhatja a gyermek harmonikus, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kibontakozását.”

“Amikor én mentem középiskolába, akkor nem volt felvételi, pedig én 1974-ben, vagyis demográfiai csúcsban születtem – mesélte kérdésünkre egy anyuka. – Az általános iskolai bizonyítványok jegyei alapján vették fel a gyerekeket akkor, nem volt stressz, egyszeri megmérettetés. Még a szóbeli elbeszélgetéseket is csak nagyon kevés gimnáziumban tartották szükségesnek. Emlékszem, abban a jó nevű budai gimnáziumban, ahová jártam, nyolc párhuzamos osztályt indítottak, annyian voltunk. Mégis felvételi nélkül is sikerült olyan diákokat felvenni, akik bírták a terhelést, jó eredménnyel érettségiztünk, majdnem mindenkit felvettek egyetemre.”

“Az én fiam négyosztályos gimnáziumba felvételizett szombaton, és szeptember óta erre készültünk minden hétvégén – mesélte egy másik anyuka az NLCafénak. – Külön matekórára járt és külön magyarra, ahol az előző évi felvételi teszteket töltötték ki, így gyakoroltak. A magyar jól is sikerült, de a matek nem annyira, a 10-es feladatot sem ő, sem az osztálytársai nem tudták megoldani, mert ezt még nem tanulták. Állítólag kilencedikes, vagyis középiskolás tananyag, nem is értem, hogy került oda. Sajnos az általános iskolában egyáltalán nem gyakorolnak a tanórákon a felvételire, pedig szerintem ez nagyon fontos lenne, mert sokan nem tudják kifizetni a különórákat. A gyerek annyira izgult, hogy az utolsó héten folyamatosan görcsölt a hasa, szerintem ez is rontotta a teljesítményét.”

Hogy az iskola milyen abnormális hely, már abból is látszik, hogy az kérdez, aki tudja, és annak kell válaszolnia, aki nem tudja.

Vekerdy Tamás sokszor, sok helyen beszélt már arról, hogy az iskolarendszer nem “gyerekbarát”, sok ponton változtatni kellene rajta, méghozzá sürgősen. Vekerdy szerint a régi nyolcosztályos gimnázium negyedik osztálya, tehát a 14-15 évesek osztálya, a legkönnyebb osztály volt, sok ismétléssel. Pontosan azért, mert a gyerek kamaszodik, ezért nem szabad megterhelni. A magyar iskolarendszerben hetedik–nyolcadikban kell a gyereknek a legjobb formáját hoznia, mert ezen múlik a továbbtanulása. Csak azzal nem törődünk, hogy milyen a gyerek.

 További cikkek a magyar iskolákról: 

• Egy iskola, ahol nincsenek tantárgyak, és nem kell magolni – nagy dobásra készül a Prezi-alapító
• Kilencosztályos iskola: indulhat az érdemi vita!
• Baj van az iskolákban: “Ha kell, kimegyünk az utcára, ha kell, sztrájkolunk és nem tanítunk”