“Az egyenes vonal istentelen” – 88 éves lenne Hundertwasser

nlc | 2016. December 15.
Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser a 20. század egyik legszínesebb egyénisége volt – már a neve is erre utal. Olyan ember, akit nem lehetett keretek közé szorítani, a meghökkentés, a szabálytalan formák, a színek imádata és a természet tisztelete határozta meg életét. Ma lenne 88 éves az alkotó.

Őszintén bevallom, nem vagyok túl nagy múzeumrajongó, pedig nagyon is érdekel a képzőművészet és a tudomány, de azt gondolom, a patyolattiszta termekben, csendben, hátratett kézzel való baktatást meghaladta az idő. Az, hogy festmények előtt tébláboljak némán, órák hosszat, és bogarásszam a művész zanzásított részletekben leírt életrajzát, nem igazán az én stílusom. Azokat a múzeumokat kedvelem, ahol az élvezetes tárlatvezetések mellett valami formabontóval igyekeznek megragadni a látogatók figyelmét.

Életem egyik legemlékezetesebb múzeumélményét a bécsi Hundertwasser Múzeumnak köszönhetem. Az épület már a külsejével is nagyon megfogott, a homlokzat szabálytalan mozaikjaival és tarka bejáratával azt a benyomást kelti, mintha az ajtók mögött egy mesebirodalom tárulna fel. És tényleg, az épületben derékszöget, egyenes, sík felületet alig találni. Itt a girbegurba vonalak, a színek és a sok-sok növény uralkodnak. A padló olyan hepehupás, hogy az ember úgy érzi, egy erdőben csatangol, a falakon pedig körös-körül a mester tarka képei.
 

“Az ember ne a rákényszerített utat járja, hanem akarjon önmaga lenni!”

Hundertwasser művészneve is olyan, mint egy színes mozaik, ami tökéletesen tükrözi a személyiségét. A Friedensreich jelentése béketeli, a Regentag esős napot, a Dunkelbunt pedig sötéttarkát jelent. Eredeti vezetékneve egyébként Stowasser volt, ami szláv nyelveken száz vizet jelent, ezt németesítve vette fel a Hundertwasser nevet.
 
1928-ban, Bécsben látta meg a napvilágot. Édesapja három hónappal később elhunyt, zsidó származású édesanyja egyedül nevelte fel a kis Friedrichet. A második világháborút származásuk miatt igen nehéz körülmények között vészelték át. Mivel apja katolikus volt, így végül katolizált a család. Hogy ne legyen feltűnő családi háttere, Hundertwasser még a Hitlerjugendhez is csatlakozott. A háború után a bécsi Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait 1948 és 1949 között, ezen időszak alatt változtatta nevét Hundertwasserre. Egy év után aztán az akadémiát otthagyta, és autodidaktaként képezte magát tovább.

1951-től az Art Club Wien tagja lett, ekkor festette meg első spirálalakzatát. A spirál forma később művészete központi elemévé vált. Ezt állította szembe a szerinte istentelen egyenes vonallal. Küzdött a szimmetria, az egyformaság ellen olyannyira, hogy rendszerint felemás zoknit hordott. Már amikor volt rajta zokni. Több alkalommal is megesett ugyanis, hogy meztelenül rendezett performanszokat, egy ízben tiltakozásképpen az akkori bécsi alpolgármesternő előtt vetkőzött pucérra.

Formavilága, meghökkentő művészi akciói és különc viselkedése sokszor megosztották a közvéleményt, ugyanakkor nemzetközileg elismert képzőművész és tervező volt. Munkáiból világszerte rendeztek kiállításokat Tokiótól Fokvároson át Caracasig.

Hundertwasser maradandót alkotott több területen is. Kiemelkedő építész, festő és filozófus is volt. Bélyegtől a plakátokon át a szemétégetőig rengeteg dolgot alkotott. Készített postai bélyegeket Ausztrián kívül Lichtensteinnek, a Zöld-foki szigeteknek, Luxemburgnak és az ENSZ postahivatalának is, valamint 1983-ban ő alkotta meg az új-zélandi Koru zászlót, ami az ország másodlagos zászlaja lett.

“Néhányan azt állítják, a házak falakból állnak. Szerintem ablakokból.”

 
Építészete az organikus stílus jegyeit viseli, ami rajta kívül főképp Gaudíhoz köthető, de nagy hatással volt rá a bécsi szecesszió indákkal gazdagon teleszőtt világa is.
Waldspirale (erdei spirál) – lakóépület Darmstadtban
Építményei mögött komoly hitvallás rejtőzött. Küldetésének érezte, hogy visszatérítse az embert a természethez, “világmegszépítőnek” tartotta magát. Leghíresebb alkotása a bécsi Hundertwasser-ház, s a közelében lévő múzeum, ahol a festő műveiből állandó kiállítás látható. A Hundertwasser-házat heves támadások érték az építészszakma részéről, de meghatározhatatlan formái, a tetején és erkélyein létesült kertjei, hullámzó padlói és környező járdái, a logikát nélkülöző változatos szerkezeti elemei, burkolatai és aszimmetriái máig látogatók tízezreit vonzzák.
Hundertwasser-ház, Bécs
Épített még szemétégetőt, autópálya-pihenőhelyeket, lakóházakat, a svájci Altenrheinban a piactér tartozik a munkái közé, Bärnbachot pedig híressé tette a Hundertwasser által újragondolt templom.

“Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre.”

Elhivatott környezetvédő volt, azt mondta, “szereti a földgolyót két kézzel két oldalról átfogni”. 1973-ban Új-Zélandra utazott egy kiállításra, és azonnal elvarázsolta az ország. Egy öbölben vásárolt magának 450 hektárnyi földet, ahol megvalósította mindazt, amit a természettudatos életről gondolt – a fűvel borított tetejű, napkollektoros háztól a humuszvécén át a növényi víztisztító berendezésig. Több tízezer fát ültetett a farmon, amit attól kezdve Bécs mellett a második otthonának tekintett.
 
2000-ben épp innen tartott Bécsbe, amikor a Queen Elizabeth II nevű óceánjáró fedélzetén szívroham következtében elhunyt. Kérésének megfelelően új-zélandi birtokán helyezték örök nyugalomra, a “Boldog halottak kertjében”. Ökológiai temetése volt: vászonba csavarva, hatvan centivel a föld alatt helyezték el testét. Sírja felett ma egy tulipánfa magasodik.
 
 

 

 
Exit mobile version