Az értékesítésből származó bevétel 7,4%-a, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt az Európai Unióban. Hazánkban évente 230 milliárd forint esik ki közvetlenül az említett ágazatokban folyó hamisítás miatt, ami az értékesítés 12%-át teszi ki, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely kiesése is. Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.
A fogyasztót nem lehet kárpótolni
“A hamis és illegális árucikkek visszaszorítása elleni harcban a büntetőjogi szankciók mellett az emberek szemléletformálása és megfelelő hozzáállása jelenti a leghatékonyabb eszközt, de nem szabad a tudatos választás fontosságát sem figyelmen kívül hagyni. A magyar lakosság attitűdjében is érzékelhető a változás, hiszen például a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében évről évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma” – jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a hamis termék megvásárlását követően a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amelyekkel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog. Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.
Szerencsére azonban számos módja van annak, hogy még a vásárlás előtt ellenőrizni tudja az érdeklődő, hogy eredeti árucikkel van-e dolga. Egyre több adás-vétel zajlik le az interneten, a szakértők azt javasolják, hogy komoly vásárlási szándék esetén a fogyasztó bizonyos paramétereket tüzetesebben vizsgáljon át. Gyanúra adhat okot többek között, ha egy drága terméket kis felbontású, alacsony minőségű képpel hirdetnek a weboldalon, valamint ha az URL-ben az adott márka nevén kívül további elemek is találhatóak, mert ez arra enged következtetni, hogy nem a hivatalos honlapot értük el. Elgondolkodtató lehet az is, ha egy nemzetközi márka esetén a webcím nem .com-mal (vagy az adott nemzetet jelölő végződésre, például.fr, .it, .hu) hanem .net-tel, .biz-zel, stb. zárul.
A legszembetűnőbb különbségek vizsgálata mellett érdemes még a témában írt blogokon vagy fórumokon tájékozódni, hiszen nagyban megkönnyítheti a döntést, ha valaki megosztja, mely felületek azok, amelyeken nem ajánlatos beszerezni a kívánt termékeket. Természetesen a keresőmotorok segítségével is megéri kutakodni, hiszen az árucikk nevét a hamis szóhoz csatolva számos olyan oldalt találhat az érdeklődő, ami útmutatást nyújt az eredeti termék és annak hamisított változatai közötti különbségek azonosítására.
Könnyebben felismerhetőek az árulkodó jelek abban az esetben, ha a fogyasztók megnézhetik, megvizsgálhatják a megvásárolni kívánt termékeket. A feltűnően alacsony ár mellett az árusítás helye és körülményei, a kivitelezés látható minőségi problémái, az eredeti csomagolás (például parfümöknél az átlátszó celofán) és a szokásos tartozék (pl. magyar nyelvű használati útmutató, jótállási jegy) hiánya is elgondolkodásra adhat okot. Továbbá az is gyanút kell hogy ébresszen, ha nem tüntetik fel a gyártási helyet, illetve a származási országot, vagy helyesírási hibák vannak a csomagoláson, használati utasításon.