Nem csoda, ha a szülők is izgulnak, elvégre fontos döntést kell meghozni, amikor kitaláljuk, hogy hová menjen középiskolába a gyerek, és menjen-e hatosztályosba felvételizni a másik. Az írásbeli dátumáig járjanak-e előkészítőre, írjanak-e rendszeresen teszteket, mennyire nyúzzuk őket. És persze azon is aggódunk, vajon bejut-e a hőn áhított iskolába, ha nem, akkor mi lesz… Ezernyi kérdés kavarog a fejünkben, és állati nagy szerencse, hogy még az írásbeli időpontja után is van idő kicsit gondolkodni, ugyanis február 15-ig kell leadni a jelentkezési lapokat.
Szóval, nálunk szeptember óta a felvételi lázában ég a család.
A fiam nyolcadikos, neki mindenképp el kell mennie felvételizni, a lányom pedig hatodikos, ezért úgy döntöttünk, próbálja meg, ha sikerül, még mindig gondolkozhatunk, hogy mi legyen. Sajnos, osztódással még mindig nem tudom megoldani azokat az eseteket, amikor egyszerre két vagy több helyen kell lennem, ezért a férjem is beszállt a projektbe. Mi azzal kezdtük, hogy kinéztük a szóba jöhető helyeket. Nehéz a helyzetünk, mert messze lakunk a belvárostól, ezért olyan sulikat kerestünk, ahová nem kell sokat utazni. A másik, legalább ilyen fontos szempont az iskola színvonala volt, amit a gyerekeink képességeihez próbáltunk belőni. A nagyobbik gyerekem egy átlagos képességű fiú, akit a sporton kívül nem sok minden érdekel per pillanat. Nem töri össze magát, ha tanulásról van szó, a reál tantárgyak pedig nem mennek túl jól neki. Úgy döntöttünk, hogy közepes gimnáziumokat keresünk, ahol a versenysport nem jelent akadályt. Egy picit speciális a helyzete, mert jövőre már délelőtt is edzeni fog, ezért még az eddigieknél is többet fog hiányozni a suliból. A lányomnak eddig soha nem okozott gondot a tanulás, kifejezetten jó feje van, és szorgalmas is. Tavaly ugyan becsúszott egy négyes a bizonyítványába, de előtte mindig kitűnő volt, és idén félévkor sem lesz rosszabb. Neki a Városmajori Gimnáziumot néztük ki, ami egy komoly hely és könnyen megközelíthető. Persze, van még egy-két suli ezen kívül is, ami szóba jöhet.
Igazgatói tájékoztató
Apróra elolvastuk a felvételivel kapcsolatos tudnivalókat, és elkezdődtek a bejelentkezések az igazgatói tájékoztatókra és a bemutató órákra. Ekkor már nem volt könnyű logisztikázni, hiszen az időpontok összecsúsztak, de ezt megugrottuk. Hol én mentem, hol a férjem, otthon pedig beszámolót tartottunk a jegyzeteink alapján. Tapasztalataim szerint csak akkor érdemes igazgatói tájékoztatóra menni, ha egyáltalán nem ismerjük az adott iskolát, ez amolyan pofavizitnek is kitűnő. Az ott kapott információk általában elérhetők az iskola honlapján, viszont jó meghallgatni, hogyan beszél az igazgató, és mit tart fontosnak. Én a Városmajori Gimit vállaltam, ahol telt ház volt, tömve volt az aula szülőkkel. Az igazgató összefogott, tömör, jó humorú és informatív beszédet tartott a szülőknek, ami egészen lenyűgözött. És ami külön jófejség, hogy a végén lehetett tőle kérdezni, nem rohant el, és látszólag szívesen válaszolt a szülők kérdéseire. Le a kalappal!
A másik gimnáziumban már sokkal rosszabb tapasztalataim voltak, ott az igazgató kapkodva beszélt felesleges dolgokról, például, hogy milyen kirándulásokra járnak a gyerekek, milyen átalakításokat végeztek az épületen az utóbbi években, milyen ünnepségek vannak. Nem volt felépítve a mondanivalója, a fesztelenség és a humor is teljes mértékben hiányzott. A végén pedig, amikor néhány szülő kérdezett, akkor vagy nem tudott válaszolni, vagy megsértődött magán a kérdésen. Nem volt jó élmény, nem is írom ide a suli nevét.
Közben persze a férjem is járt tájékoztatókra, és ő is vegyes élményekkel tért haza, legtöbbször annyit jegyzett meg, hogy legalább látta a sulit belülről. A Kosztolányi Dezső Gimnáziumban érezte a legjobban magát, ahol az igazgatónő összeszedetten és jól beszélt, nem tartott sokáig az egész, viszont utána szívesen beszélgetett az érdeklődő szülőkkel. Szerintem ez a jó taktika, nekünk legalábbis ez jött be.
Nyílt napok
Persze, mindenki tisztában van azzal, hogy egy bemutató óra az bemutató óra, vagyis kozmetikázva van egy kicsit. Ez oké, nincs ezzel baj, de azért le lehet mérni a színvonalat, a diákok motivációját, a tanári hozzáállást. Itt is nagyon vegyes élmények értek minket, volt olyan angolóra, ahol botrányos volt a tanárnő kiejtése, és az egész szörnyen kiábrándító volt. Volt korrekt magyaróra, ami messze a semmi különös kategória, és láttunk zseniális matekórát is. Aki ráér, és a munkahelyéről el tud szabadulni, annak azt javaslom, hogy üljön be ezekre, mert érdemes. A nyílt napokon egyébként a gyerekek viselkedését is figyeltem: a suliba járókét és a saját gyerekem arcát is. Az enyémeken azt láttam, hogy amelyik suli bejött nekik, ott lelkesen nézelődtek, ami nem tetszett, ott látványosan unatkoztak. Mivel a gyerek fog odajárni, ezért nekem az ő véleménye volt a fontosabb! Nyilván a sikeres felvételi nem azon múlik, hogy hány órát látogattatok meg, vagy voltál-e igazgatói tájékoztatón, ezt készséggel elismerem, e nélkül is lehet választani és felvételizni.
A tesztek töltögetése
Szeptemberben úgy döntöttünk, hogy a hatosztályosba jelentkező lányunkat beíratjuk az Eötvös felvételi előkészítőjére, ahová a barátnőjével együtt pénteken délutánonként jártak. Minden alkalommal volt egy magyar- és egy matekóra, teszteket oldottak meg együtt, és kaptak házi feladatot is. Mivel a két család felváltva hordta a lányokat, így nem volt időben nagy teher, és úgy láttam, hogy sokat fejlődtek. A matekhoz nem értek, ezért a férjem segített a házikban, amik igencsak nehezek voltak, a magyart szerencsére egyedül is meg tudta oldani, azzal nem volt gond. Hétvégenként otthon is oldottunk meg teszteket, változó sikerrel. A fiam nem járt “hivatalos” előkészítőre, mert neki mindennap edzése van, szombatonként pedig meccse, ezért vasárnap délelőtt ment külön matekra, és hétfőnként járt a suliba magyar előkészítőre. Otthon persze ő is oldott meg teszteket, ahogyan a húga. Mostanra ott tartunk, hogy minden eddigi felvételi tesztet kitöltöttek, ami csak fellelhető az interneten. A tapasztalatom egyébként az, hogy a hatosztályos gimnáziumok tesztjei jóval nehezebbek, és az általános vélekedés szerint ilyen iskolákba bejutni is nehezebb.
Mennyire érdemes nyúzni a gyerekeket?
Hát, ez ízlés-, meg szülő-, meg gyerekfüggő, de alapvetően úgy látom, hogy szoronganak szegények maguktól is nagyon, nem érdemes stresszelni őket, miközben gyakorolni meg kell. Az írásbelin ugyanis 45 perc alatt kell megoldani a feladatokat, és ez viszonylag rövid idő, a tempót előre ki kell alakítani ehhez. Ráadásul rutint szerez a gyerek, ha sok feladatlapot megold, szóval érdemes gyakorolni. Viszont mindig el kell mondani nekik, ezt azért csináljuk, hogy fel tudjanak készülni, és a megszerzett rutin birtokában egyre kevésbé izguljanak. Mindig hozzáteszem azt is, hogy nem dől össze a világ, ha valami nem sikerül jól, mindenki hibázhat. És csak remélem, hogy így kevésbé izgulnak… Azt mindenesetre érdemes a szülőnek is tudnia, hogy matekból az utolsó két feladat a legnehezebb, és a maximális 50 pontot szinte lehetetlen elérni. A legtöbb gyerek idő hiányában nem fejezi be, sokan az utolsó fejtörős feladatokat nem képesek megcsinálni. De semmi gond, érdemes tudni, hogy a 25-30 pontos mateknál nem nagyon írnak az átlagos gyerekek jobbat, és a magyar is nagyjából így sikerül. A kislányom barátnője nemcsak előkészítőre járt, hanem külön matek- és magyartanárhoz is, hetente egy-egy órát, és mindennap meg kellett oldania otthon két tesztet. Hétvégenként 2 matekot és 2 magyart kellett írnia, szombaton és vasárnap is. A gyerek szorgalmas, jól terhelhető és okos is, mostanra rendszeresen 40 pont felettit ír mindkét felvételi tárgyból, szóval lehet, hogy ez a jó módszer, ki tudja…
Fontos infók
Érdemes az összes szóba jöhető iskolát megjelölni a felvételi lapon, első helyen pedig a legnehezebbet és/vagy a legjobban áhítottat. A sorrendet még a leadás után is meg lehet egyszer változtatni, ha valaki szeretné. Ha van olyan suli, amit különösen szeretne a család, akkor ott több tagozatot is érdemes megjelölni, más- és más pontszámokkal veszik fel a gyerekeket a különböző tagozatokra, egyazon iskolán belül is. Érdemes annak is utánajárni, hogy miért kaphat pluszpontot a gyerek, és azokat is precízen be kell írni! Csekkolni kell, hogy melyik iskola milyen módon intézi a felvételit: elbeszélgetés van, vagy a szóbelin egzakt feladatok lesznek, beleszámítják-e az írásbeli eredményét, mindkét írásbeli felvételi tárgyat nézik-e, vagy csak az egyiket, stb. Ugyanis minden iskolában eltérő a gyakorlat. Ha a jelentkezési lap kitöltése gondot okoz, akkor érdemes a tanároktól segítséget kérni, nálunk a suliban kifejezetten ajánlották, hogy szívesen besegítenek.
Dátumok, amiket érdemes felírni
- Február 15.
A középiskolai felvételi jelentkezési határideje: ki kell választani az intézményeket és ezeket sorrendbe is kell állítani. A tanulói jelentkezési lapokat az általános iskolák küldik el a középfokú iskoláknak és az Oktatási Hivatalnak, a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei viszont közvetlenül is elküldhetik ezeket.
- Február 20-ától március 9-éig
A középiskolák ebben az időszakban szervezik meg a szóbeli felvételit.
- Március 10.
Az intézmények eddig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét, amely a diákok összesített eredményét és a középfokú iskola által készített rangsorban elfoglalt helyüket is tartalmazza.
- Március 16-17.
Ekkor lehet módosítani a tanulói adatlapokat az általános iskolákban. Ehhez módosító tanulói adatlapot kell kitölteni: új középfokú iskolát ilyenkor már nem írhatnak be, tanulmányi területet (vagyis tagozatot) nem lehet törölni, a sorrendet azonban megváltoztathatják.
- Április 26.
A középfokú iskolák eddig küldik el a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak.
- Május 8-19.
Azokban az intézményekben rendkívüli felvételi eljárást kell meghirdetni, amelyek a férőhelyek kevesebb, mint 90 százalékát töltötték fel − az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről az intézményvezetők döntenek. Az igazgatók egészen az új tanév kezdetéig indíthatnak rendkívüli felvételit.
Hogyan számolják a felvételin a pontokat?
Nyolcadikosoknál:
Hozott pontok számításakor az általános iskola 7. év végén és 8. félévkor szerzett érdemjegyeket veszik figyelembe az alábbi tantárgyakból:
- Magyar irodalom
- Magyar nyelv
- Történelem
- Matematika
- Idegen nyelv
Így maximum 50 pont szerezhető az általános iskolai eredmények alapján. Az egységes írásbeli felvételi vizsgán maximum 100 pont szerezhető. A tantárgyi szóbeli maximum 50 pontot ér. Ez összesen 200 pont, ez a megszerezhető maximum.
6 osztályos gimnáziumba:
Az általános iskola 5. év végén és 6. félévkor szerzett érdemjegyeket nézik, néhány helyen pedig a 6. osztály félévi eredményeit duplázzák.
- Magyar irodalom
- Magyar nyelv
- Történelem
- Matematika
- Idegen nyelv
Így maximum 50 pont szerezhető az általános iskolai eredmények alapján. Az egységes írásbeli felvételi vizsgán maximum 100 pont szerezhető. A tantárgyi szóbeli maximum 50 pontot ér. Ez összesen 200 pont, ez a megszerezhető maximum.