Andreáékat a gazdasági válság tette tönkre, ők sapkában alszanak, Bettináék pedig a főbérlőjükkel vesztek össze, ezért a sütővel fűtik a lakást, és lavórban fürdenek. Az Abcúg cikkében több olyan család szerepel, akik dolgoznak, mégsem tudnak elég pénzt összeszedni ahhoz, hogy melegben élhessenek. De szerte az országban történnek hasonló esetek: január 9-én egy telefonáló jelentette be a ceglédi rendőröknek, hogy egy törteli háznak nem füstöl a kéménye. Az ott lakó 37 éves nő azt mondta, négy gyerekével él ott, viszont elfogyott a felaprított tüzelőjük, ő pedig nem tudta a nagyobb darabokat felhasogatni. Ezt végül a rendőrök tették meg. Egy székesfehérvári család nem volt ennyire szerencsés: a 11 éves kisfiú a saját ágyában, az anyja ölében fagyott halálra. A cukorbeteg kisfiú édesanyjával élt a házban, aki könyvelőként dolgozott, de sokszor még ételre sem volt pénzük, többször is a környékbeliek segítettek nekik tüzelővel, étellel. Az asszony sokkot kapott, őt kórházba vitték.
Ismerősökhöz jár zuhanyozni
Andrea családi házában él negyedmagával egy Budapest melletti kis településen. Fia ács, édesanyja nyugdíjas, de velük él a lánya és annak barátja is. Ő három műszakban dolgozik. A gazdasági válság azonban teljesen lenullázta őket, hitelük volt, közüzemi tartozást halmoztak fel, így amikor nyolc évvel ezelőtt elromlott a kazánjuk, egyszerűen nem tudták kicserélni. Annyit tudtak tenni, hogy vásároltak egy kályhát a nappaliba.
“Én is kunyhólakó vagyok, csak saját tulajdonú kunyhó lakója” – mondta Andrea. A kályha ugyan felfűti valamennyire a nappalit, a többi helyiséget azonban nem. A házban így nagyjából 13-14 fok van, ami szerinte arra elég, hogy ne fagyjon el a víz, de így is van, hogy jégcsapok lógnak az ablakpárkányról, és odafagy a kezük az ajtók kilincséhez.
Nem könnyű így élni:
- minden este munka után fát hasogatnak
- ki vannak szolgáltatva a Tüzép árainak és az időjárásnak: a januári hideg miatt két hét alatt eltüzeltek tíz mázsa fát
- ha elfogy a fájuk, Andrea kutyasétáltatást mímelve szokott eljárni a közeli erdőbe gallyat gyűjteni, és folyamatosan attól retteg, hogy letartóztatják falopás miatt.
“Gyakran előfordul, hogy sapkában alszunk” – meséli Andrea. A legutóbbi nagy hidegben négy nadrág, négy pulóver és két zokni volt rajta, erre jöttek még rá a takarók. Ha pedig így sem bírják, akkor mind összezsúfolódnak a kályhás nappaliba. Fürdeni lavórban vagy ismerősöknél szoktak. “Mindig van nálam egy váltás fehérnemű meg egy törülköző, és amelyik ismerős megengedi, ott kapva kapok az alkalmon.” Folyamatosan fáradtnak érzi magát, az édesanyja pedig, aki dolgozni sem jár el, egész nap otthon fagyoskodik, nyugtatókat szed, hogy minél kevesebb időt töltsön ébren.
Egymillió ember fagyoskodik
A Habitat for Humanity magyar szervezete évente összeszedi, mit lehet tudni az energiaszegénységről. A 2015-ös adatok szerint 946 ezer embert érintett ez a probléma. A szegénységi küszöb alatt és felett élők között viszont drámai a különbség: az alatta élőknek a negyede, míg a tehetősebbeknek mindössze a 7 százaléka érintett.
“Életveszélyes fűtetlen lakásban lakni” – mondta Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa. A tartós hideg folyamatos megterhelést jelent a szervezetnek, ahhoz pedig, hogy valaki megfagyjon, nincs szükség nulla fok alatti hőmérsékletre, az is elég, ha nincs megfelelően felöltözve. Rengeteg ember van, akik nem számítanak hajléktalannak, mert négy fal között laknak, mégis nappali melegedőkbe járnak, mert nincs pénzük arra, hogy fűteni tudják a lakásukat.
A lakások rezsiköltsége a rezsicsökkentés ellenére is magas maradt, a bérlakásban élőknek a lakbért is ki kell fizetni, télen pedig felmegy a tűzifa ára is. Kovács Vera szerint baj, hogy megszűnt az egységes lakásfenntartási támogatás, így teljesen esetleges, hogy egy-egy önkormányzat mekkora segélyt vagy tűzifát ad a rászorultaknak. A rossz körülmények között élők ráadásul sok esetben a szankciók miatt nem is mernek a szociális ellátórendszerhez fordulni, mert tartanak attól, hogy ha szülőként nem tudják eléggé felfűteni a lakásukat, akkor védelembe veszi a gyámügy a gyereküket. Ha pedig fát hoznak a közeli erdőből, szabálysértés miatt megbírságolhatják őket.
Nem működik a konvektor
A nyugdíjas Evelin Budapest kellős közepén él, a Blaha Lujza tér mellett egy önkormányzati bérlakásban. Már több mint tíz éve kikapcsolták benne a gázkonvektort, mondván, hogy nincs kibélelve a kémény, és amúgy is benőtte a szomszéd növénye, de senki nem csinálta meg. Evelin tehát saját radiátorral és a rezsójával fűt. Ez azonban egyrészt rengeteg pénzbe kerül, másrészt nem bírja el a villany: a radiátort és a rezsót nem is tudja egyszerre használni, és a bojler sem működik. Ezért az idős asszony melegedőhelyekre és munkászuhanyzókba jár el fürdeni.
Karácsonyfa-égőkkel világítanak
A 25 éves Bettina négy éve lakik a párjával egy MÁV-telepi albérletben, alig pár perc sétára a nemrég felújított MTK-stadiontól. A kétszobás lakásban körülbelül 12 fok van, azt is a szomszédos lakások fűtése biztosítja, illetve az, hogy bekapcsolják a sütőt. Áram szintén nincs, LED-fűzérrel és elemről működő karácsonyfaégőkkel világítanak. “Nem kellemes itthon“ – mondta.
2015-ben derült ki, hogy Bettináék főbérlője nem adhatta volna ki a lakást, ugyanis nem az övé: ő maga is bérelte, először a MÁV-tól, majd az ingatlan a kerületi önkormányzathoz került. Mindez már akkor derült ki, amikor a lakásból kikötötték az áramot, hátralék miatt. Bettina szerint ugyanis hiába fizettek minden hónapban a közművekért, a pénz nem jutott el a főbérlőjüktől a szolgáltatóhoz. Emiatt mostanra 900 ezer forintos tartozás halmozódott fel. “A mi fogyasztásunk, szeretnénk kifizetni, de nem kapunk számlát” – magyarázta. A szolgáltatók ugyanis csak akkor küldenének csekkeket, ha megállapodnának a tulajdonossal, az önkormányzat azonban nem tud arról, hogy ők laknak ott, ahhoz pedig, hogy a nevükre kerüljön a lakás, meg kellene állapodniuk a főbérlővel, hiszen a lakást neki utalták ki. “A baj az, hogy nem tudunk elköltözni, nem keresünk annyit, ilyen albérletárak mellett” – mondta Bettina. Hiába dolgozik műszakvezetőként egy cégnél, és hiába van a párjának takarítói állása, egy százezer forint feletti pesti albérletet nem tudnának kifizetni. Szociális alapon viszont éppen kerestük miatt nem számítanak rászorultnak. Így maradnak, amíg tudnak, és megpróbálják elérni, hogy nekik utalják ki a lakást, ha már évek óta ők laknak benne. A kiérkező csekkeket, például a lakásbérleti díjat pedig jelenleg is fizetik.
