“30 órányi vezetés semmire sem elég” – egy képzés, amit minden autósnak el kéne végeznie

Andersen Dávid | Fotózta: Kovács Eszter | 2017. Április 10.
Csak tavaly több mint tizenhatezer közlekedési baleset történt Magyarországon, ennek egyik oka az autóik és saját képességeiket túlbecsülő vezetők. Ellátogattunk egy vezetéstechnikai központba, hogy megnézzük, mennyit profitálhat a képzésből egy kezdő, illetve egy tapasztaltabb vezető. Fontos tanulságokkal gazdagodtunk.

Trénerünk, Székely Gyula, a Vezetéstechnikai Képzési Központ vezetője nem a levegőbe beszél, amikor azt mondja: szinte nincs olyan autós Magyarország útjain, aki megfelelően fogná a kormányt, jól lenne beállítva az ülése, hogy a kézben tartott telefonról ne is beszéljünk. Az ilyen típusú hanyagságnak jó esetben lepadkázott felni, rossz esetben sérüléssel vagy halállal járó baleset a vége, ami azon túl, hogy az érintettek családjának okoz stresszt és fájdalmat, az egész országnak pénzbe kerül.

Az autót is fel kellett készíteni a tréning megkezdése előtt – a megfelelő guminyomás a tanksapka belsejéről olvasható le (Fotó: Szörényi András/Vezess.hu)

A Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szakembereinek számításai szerint a közúti balesetek az európai tagállamok GDP-jének 1-2 százalékát viszik el (a munkából való kiesés, az orvosi kezelés, rehabilitáció és hasonló tényezők miatt), vagyis közel annyit, mint amennyibe a NATO-tagságunk kerül évente (a GDP 2 százaléka). A KTI 2007-es adatai alapján az ország egészének a közúti közlekedési balesetek által okozott társadalmi-gazdasági vesztesége 459 205,1 millió forint volt, és ebbe nincs beleszámolva például az, ha az autópályán egy karambol miatt feltorlódó autókban feleslegesen ég el a benzin, nem beszélve az így kieső időről, amit az egyes autók vezetői munkával vagy más tevékenységgel tölthetnének.

A néhány hete a Szentendrei úton bekövetkezett, több ember halálát okozó baleset is rámutatott, hogy milyen veszélyei vannak a relatíve friss (1-2-3 éves) jogosítványnak és nagy teljesítményű autóknak.

“Ha rajtam múlna, mindenkinek azt javasolnám, hogy egy régebbi, szervokormány, elektronikus menetstabilizátor és kipörgésgátló nélküli, kis teljesítményű autón tanuljon meg vezetni” – mondta Székely Gyula hangsúlyozva, hogy a vezetéstechnikai képzés elemeire komoly szükség lenne a jogosítvány megszerzése felé vezető úton.

Most 30 órányi kötelező gyakorlat szükséges a jogosítvány megszerzéséhez, ehhez képest Ausztriában két évig le sem veheti a »tanuló« jelzést az, aki megszerezte a jogosítványt. 30 kötelező óra az semmire sem elég.

Vészfékezés vizes felületen – jól látható, ahogy az autó “előrebólint” az erőhatástól (Fotó: Szörényi András/Vezess.hu)

Testvéroldalunkkal, a Vezess.hu-val együtt kíváncsiak voltunk, mennyit tud javítani egy ilyen képzés a vezetői képességeken, ezért kísérletbe fogtunk: egy (önmagát) gyakorlott(nak tartó) és egy bevallottan gyakorlatlan sofőrt bíztunk Székely Gyula szakértelmére, hogy megnézzük, mit tud kihozni a hozott anyagból. Tapasztalatainkat az alábbi videón foglaljuk össze.

Verus és Dávid alaposan elfáradtak a szűk 5 órányi gyakorlatozás során, és mindketten egyetértettek, hogy rendkívül hasznos fél napot töltöttek a pályán.

“Amíg nem tudtam, milyen feladatok lesznek, addig kellemes és egyáltalán nem bénító izgalmat éreztem – mondta Verus a gyakorlatokat követően. – Aztán mikor megnéztük a feladatokat bemutató példavideókat, ez átcsapott egy kisebbfajta pánikba, mert attól tartottam, hogy át fogom rendezni a pályát. Ettől függetlenül utólag azt mondom, nagyon sokat segített, hogy előre lehetett tudni a feladatokat, és felkészítettek arra, mi vár majd ránk. A feladatok közben egyáltalán nem, előtte is csak picit izgultam. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy rádión pontról pontra tudatták velünk, mi fog következni, és hogy mit hogyan kell majd csinálni. Illetve, ami nekem még nagyon pozitív volt, hogy a feladat után Gyula azonnal adott visszajelzést, így egyből tudtam, mit rontottam el, és a következő körben már dolgozhattam azon, hogy kijavítsam. Összességében életem egyik legnagyobb kalandja volt, ami után egyáltalán nem idegenkedem annyira a sofőrüléstől. Hála a képzésnek, már egyáltalán nem tartok attól, hogy vezessek. Persze csak miután megszereztem a szükséges rutint.”

A vezetéstechnikai pályán biztonságos körülmények között lehet megismerni az autó és a vezető határait (Fotó: Szörényi András/Vezess.hu)

“Közel húsz éve vezetek, ezért viszonylag magabiztos voltam, amikor megérkeztünk a helyszínre – mondta Dávid. – Aztán rögtön kiderült, hogy rosszul fogom a kormányt és az ülést is rosszul állítom be. A gyakorlatok többségét sikerült rendben végrehajtani, de azért néhány hiba becsúszott, például a vészfékezésnél egyszer rendesen elütöttem a szivacsakadályt is. Gyula szakértelmének és türelmének köszönhetően azonban úgy mentem haza, hogy úgy érzem, lényegesen biztonságosabban tudok mostantól közlekedni, mert rengeteg hasznos információval gazdagodtam, amit sem a KRESZ-, sem a forgalmi vizsga előtt nem mondott el senki. Úgy gondolom, egy hasonló tréningből mindenki csak profitálhat, aki autóba szeretne ülni, ezért a jogosítvány megszerzésének feltételévé tenném az ilyen ismeretek megszerzését.”

A cikk készítése során nyújtott segítségükért köszönetet mondunk a Vezetéstechnikai Képzési Központ munkatársainak és a Vezess.hu stábjának.

Exit mobile version