Pontot ér a gyerekfenyítés az érettségin

Azt írja a 444.hu, hogy azt írja a B1 blog, hogy “a gyerekeit egyedül nevelő anya vagy apa nem számít családnak az érettségi feladatsor szerint”. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapjára hivatkoznak, azon is a pedagógiai szakirányú szakgimnáziumi mintafeladatsorra. Ebben ez olvasható:

A család emberek egy közössége, vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás. A családot az különbözteti meg más csoportoktól, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző generációkhoz tartoznak, reprodukálja önmagát.

Mint hangsúlyozza a cikk szerzője, államilag támogatott elméletről van itten nagyban szó.

Nem értem, mi van ezen csodálkoznivaló. Az állami oktatás keretein belül nyilván csak olyan hangzik el, ami – ha mással nem is – legalább az alkotmánnyal kompatibilis.

Márpedig Alaptörvényünk nyomán immár négy éve tudható, hogy család az, amikor egy férfi és egy nő házasságra lép egymással, majd gyermeket nemzenek. Élettársak nevelik a közös gyermeküket: nemcsalád. Elvált szülő gyermekkel: nemcsalád. Gyermeket nevelő nagynéni: nemcsalád. Egyszer kellene csak megtanulni, és akkor menne az érettségi feladatsor is.

Mondjuk, azt nem értem, hogy ha valami magától értetődő, akkor azt miért kell alkotmányba foglalni. Ha meg nem az, akkor miért lenne igaz attól, hogy benne van. Például bele lehet írni azt is, hogy az ég kék, csak semmi értelme. Ha meg azt rögzítjük benne, hogy zöld, akkor nem csoda, ha valaki mégiscsak bukja majd az érettségijét.

De tegyük fel, hogy belefoglaltuk a zöldet. Akkor meg miért akadunk fenn a következetes kommunikáción? Arról, hogy mi a család, nem otthon, a vacsoraasztal mellett kell tájékozódni. Meg kell nézni a hivatalos definíciót, arra lehet majd pontot kapni. Végül is 2013-ban a Parlamentben 265-en gondolták úgy, hogy a családhoz házasság és/vagy utód kell, csak 11-en voltak más véleménnyel, és csupán 33-an tartózkodtak – ők nyilván nem tudták eldönteni. De 265-en már csak nem tévedhetnek.

Úgyhogy a 444.hu szerzőjének helyében én nem csodálkoznék az említett etalonon, azon meg végképp nem csodálkoznék, ha egy érettségi feladatsor nyomokban homofóbiát tartalmaz.

Az már inkább furcsa nekem, hogy 2017-ben le lehet írni, hogy

a család élén családfő áll: ez hierarchikus viszonyt fejez ki a családtagok között, amely értelmében a családfő irányító szerepet tölt be a családban, az ő szava döntő a legfontosabb kérdésekben.

Tudom, hogy újságíró vagyok, de ne haragudjatok, nem találom a szavakat. Mit lehet erre mondani? Az idézet után egy múlt idejű ige jön (A családfő szerepét hagyományosan a férfi, férj, családapa töltötte be), ami arra enged következtetni, hogy valójában nem a jelenről beszélnek e helyütt, hanem a régmúltról – így inkább érthető lenne az érthetetlen. Bár közvetlen ezután visszatérünk a jelenbe, csak talán egy másik bolygóra: “A válások számának emelkedésével nő a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya, így asszonyok/anyák is “előléphetnek” családfőként.” Briliáns, nem? Bárki fogalmazta is, motoszkálhatott a fejében valamiféle kétség a saját szerepét illetően, mert az ’előlép’ igét idézőjelbe tette. Biztosan hallott arról valamit, hogy férfi és nő között nem szükségszerű a hierarchia. Talán ő tartózkodott a szavazásnál is – biztosat azért nem merne állítani e tárgyban.

Az eddigiek mit sem számítanak. Tán mély sötétségről és arroganciáról tesznek tanúbizonyságot, de túléljük. Az igazi gazemberség a kérdéssor ötös pontjánál kezdődik, és arra nincs bocsánat. Merthogy a gyereknevelés kerül ott szóba, úgy is, mint pedagógia. Elmondom, mit lehet tenni egy gyerekkel az írottak szerint.

A szülői szigornak már így is óriási a rajongótábora. Kár, hogy sokan nem tudják megkülönböztetni a szigort a mámoros hatalomgyakorlástól. A gyerekeknek sajnos nincs igazi védelmük ebben az országban, nem kéne hát még inkább kiszolgáltatni őket saját környezetüknek az efféle legitimációval. Tényleg már csak az hiányzik, hogy holnap könyvet adjanak ki arról, hogy hogyan kell hatékonyan verni a legalább két, legfeljebb hétéves kicsiket. Ja, nem, azt már tegnap kiadták.