“A temetőben emlékezünk a feleségemre. A családom fájdalmához senkinek semmi köze, megőrizzük magunknak. Holnap a gyerekekkel kimegyünk a sírhoz, a közös megemlékezésen nem veszünk részt” – mondta a Blikknek az akkori polgármester, Schmidt Ferenc, akinek a feleségét lőtték le a bankban.
Már önmagában megrázó a bankrablás és a nyolcas gyilkosság, ráadásul még a nyomozás elhúzódása is súlyosbította a helyzetet a rendőrség egymásra halmozott hibái miatt. A véletlennek köszönhető, hogy végül kiderült az igazság, és sikerült bíróság elé állítani az igazi tetteseket. A helyszínelés két hónapon át tartott az Erste Bankban, mert folyton felbukkant valamilyen új, eltévesztett nyom, mint például egy golyó a radiátor alatt.
Hajdú László és Kaiser Ede neve először júliusban merült fel, őrizetbe is vették őket, ám még két évig tartott a nyomozás.
2004 februárjában a rendőrség azzal a váddal állt elő, hogy Kaiser Ede volt az, aki a biztonsági őrt lelőtte, utána pedig elállta az ajtót, hogy ne tudjon bemenni több ügyfél. Eszerint a verzió szerint a további hét áldozatot Hajdú László ölte meg. Kiglics Attila, aki Kaiser és Hajdú régebbi rablásaiban volt tettestárs, itt koronatanúként jelent meg a vád színeiben, ám utólag kiderült, hogy félrevezette a bíróságot, és csak a 25 milliós nyomravezetői pénzt akarta bezsebelni – írta korábban nol.hu.
Pár hónap múlva azonban megváltozott a felállás. Hajdú László az alibije miatt kiesett a gyilkosság vádja alól, és már tettestársként, a fegyverek beszerzése miatt ült a vádlottak padján. 2004 decemberében Hajdú 15 év, Kaiser pedig életfogytiglani börtönbüntetést kapott. De ezzel még nem lehetett lezárni az ügyet, mert a rendőrség feltételezése szerint a rablásban részt vett egy harmadik ember is, akit nagy erőkkel kerestek. Közben a két elítélt férfi végig tagadta, hogy bármi közük lenne a móri mészárláshoz. Hogy fokozódjon a káosz, 2005-ben új eljárást indítottak, amiben Hajdú újra gyilkosság vádjával állt a bíróság előtt, Kaiser barátnőjét pedig hamis tanúzással vádolták, mert eskü alatt vallotta, hogy a rablás alatt Kaiser vele volt. Mára már tudjuk, hogy nem hazudott.
Végül véletlenül derült fény arra, mi történt valójában.
2007-ben egy amatőr régész fémdetektorral kutatott az erdőben, és rátalált több olyan lövedékre, amelyet a móri rabláskor használt fegyverekből lőttek ki. Ezek után került elő egy tanú, aki azt vallotta, hogy a rablás után Nagy László lestoppolta, és kérte, hogy vigye el az erdőbe. Ennek alapján nyomozta le a rendőrség Nagy mobilját a kérdéses estére, amiből kiderült, hogy a gyilkosság időpontjában Móron volt, és telefonált Weiszdorn Róberttel.
Az út innen még mindig nem volt egyenes az ügy felgöngyölítéséig, ugyanis a Nagy Lászlónál végzett két házkutatás során a rendőrök nem vették észre a hálószobában eldugott fegyvereket, amelyeket egyértelműen a móri rablásnál használtak. A végén ezeket a tettes adta elő önként. Mint utólag kiderült, a két gyilkost megállították menekülés közben – közvetlenül a rablás után – gyorshajtásért a rendőrök, ám egy bírsággal továbbengedték őket. Nagy László a bírósági tárgyalás alatt, ítélethozatal előtt öngyilkos lett a börtönben, Weiszdorn Róbert – aki a hvg.hu egy korábbi cikke alapján börtönlelkésznek készül – életfogytiglani büntetést kapott. Kaiser Edét pedig 2009-ben felmentették a móri bankrablás vádja alól, de más bűncselekmények miatt így is kapott 18 évet a börtönben.