Van az országban egy természetes belső migráció, amelynek következtében a lakosság egy része kis városokból és falvakból a nagyobb és jobb infrastruktúrájú településekre költözik. Ez elvileg azt jelentené, hogy a hazai nagyvárosok, tehát a megyei jogú települések népessége növekszik. Ám korántsem ilyen egyszerű a helyzet: több nagyobb városból is szivárognak el az emberek. Az északi régiókban elsősorban a belföldi elvándorlás, míg délen a természetes fogyás gyorsasága miatt.
A Portfolio megnézte a KSH 2005-ös és 2016-os mikrocenzusának adatait, és összehasonlítva ezeket azt állapították meg, hogy az elmúlt évtizedben csak Budapestre, Győrre, Sopronra, Szegedre, Hódmezővásárhelyre, Debrecenre és Kecskemétre igaz, hogy nőtt a lakosságszám. Ezekhez képest például Egerben, Miskolcon, Kaposváron, Szolnokon, Békéscsabán és Salgótarjánban viszont csökkent a népesség.
A belföldi migráció abszolút nyertese Budapest: a 11 év alatt 70 ezer fővel (egy kisvárosnyi emberrel) ugrott meg a lakosságszám, a másik póluson Miskolcot találjuk, amit viszont több mint 20 ezren hagytak el a mért periódusban.
A főváros (és London?) után még mindig Debrecen a legnagyobb magyar város, ahol a mikrocenzus adatai szerint 2016-ban 208 ezren éltek, viszont a korábban harmadik szereplő Miskolc csúnyán visszacsúszott a ranglistán, mostanra kisebb lett Szegednél. BAZ megye székhelyén a friss adatok szerint 157 ezren éltek tavaly, ehhez képest Szegeden, ahol az utóbbi években lassan, de nő a népesség, 164 ezren lakhatnak körülbelül.