Az ügy előzménye, hogy Bogdan Barbulescu munkahelyi levelezését korábbi munkáltatója egy héten keresztül megfigyelte, és miután kiderült, hogy a cég eszközeit magáncélra használta, elbocsátották. A férfi azután perelte be Romániát Strasbourgban, hogy a román bíróságok elutasították a keresetét, miszerint volt munkáltatója megsértette az emberi jogait. A törvényszék 2016-ban kimondta, hogy nem történt jogsértés, a román bíróság megfelelő egyensúlyt teremtett a panaszos magánélethez fűződő joga és a munkáltató érdekei között.
Az ügyet Barbulescu fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most érvénytelenítette a korábbi ítéletet. A fellebbviteli fórum keddi jogerős ítéletében megállapította: a román hatóságok nem védték megfelelően a panaszos jogait, nem sikerült egyensúlyt teremteniük az ellentétes érdekek között, és ezzel végső soron megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magánélethez fűződő jogról szóló cikkét.
Mint írták, a román bíróságok elmulasztották megvizsgálni, hogy a felperest tájékoztatta-e a cég a megfigyelés lehetőségéről, márpedig a nemzetközi és az európai normák szerint a munkáltatók csak előzetes tájékoztatás után figyelhetik meg alkalmazottjaik munkahelyi levelezését, különösen, ha annak a tartalmához is hozzáférnek. A nagykamara pedig úgy látta, hogy erre Barbulescut nem figyelmeztették előre.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem fellebbezhető meg.