Harminc éve létezik Budapesten az Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Ennyi idő alatt az ott tanulók nemcsak felnőttek, és sikeres karriert futottak be, de sokuknak gyermekeik is születtek, akiknek olyan oktatást szeretnének, amilyenben nekik is részük volt. De rajtuk kívül is sokan vannak, akik nem kérnek a hagyományos, formális tanítási rendszerből. Az ő kedvükért idén általános iskolai képzés is elindul az AKG-n, méghozzá rögtön öt évfolyammal.
Bár az engedélyezési eljárás még zajlik (emiatt ajánlják is, hogy legyen a szülőknek B tervük), a létrehozók remélik, hogy szeptemberben elkezdődhet az oktatás. Az oktatás, ami nemcsak attól tér el, amit az önkormányzati suliktól megszoktunk, de attól is, amit ma az alternatív iskolák kínálnak.
„Amire az ’iskola’ szó alatt elsőre gondolunk, az még az ipari forradalom idején kialakult, tömegoktatásra szervezett intézménytípus: a gyerekeket bizonyos tartalomra egységesen, egy időben próbálják felkészíteni. Mi valami sokkal rugalmasabbat szeretnénk – mondja Niedermüller Anna általános iskolai programkoordinátor. – Ma már a gyerekek tudása, idegrendszeri fejlődése, képességei nagyon eltérőek azonos életkorban is. Ezenkívül teljesen megváltozott a tudáshoz való hozzáférés lehetősége és módja. Emiatt mi azt gondoljuk, hogy ma egy oktatási intézménynek feladata az is, hogy az alapismereteken túl megtanítsa a gyerekeknek, hogy hogyan tudják beszerezni az információkat.”
Vagyis itt nemcsak szorzótáblát tanítanak majd, de szociális kompetenciákat is fejlesztenek. „A programterv, amit kidolgoztunk, ötvözi azokat a jó gyakorlatokat, amelyek az elmúlt harminc évben az alternatív oktatásban itthon és külföldön is összegyűltek. Elrugaszkodunk a konkrét tantárgyaktól, inkább kompetenciaterületek és tudományterületek összeillesztésében gondolkodunk. Szakítunk a 45 perces óraszervezéssel is: adott csoportra és gyerekekre szabva tanítunk. Nem lesz hagyományos osztálybeosztás, a hat évet egységként kezeljük, amelynek során mindenki saját ütemében haladhat.”
Az AKG-ban nem lesz felelés és dolgozatírás a hagyományos értelemben, feketepont vagy osztályzás – a gyerekek szöveges értékelést kapnak. A tanítókat kísérőnek hívják, egyenként hat-nyolc gyerek tartozik majd hozzájuk, így az elképzelés szerint ők formális számonkérés nélkül is pontosan tudják majd, hol tartanak a diákjaik, akik vegyes korcsoportokban, akár a teljes iskolát bevonva okosodnak.
„A gyerekek itt is ülnek órán, és elmélyülten dolgoznak. Az a különbség, hogy mindig olyasmin, amire szívesen odafigyelnek. Szóval a lazább felfogás nem korlátok nélküliséget jelent, hanem gyerekközpontú szemléletet” – magyarázza a koordinátor.
„Fontos, hogy a gyerekek ténybeli tudást is szerezzenek, ennek érdekében a programunk természetesen összhangban van a Nemzeti Alaptantervvel. Írás, olvasás, számolás, szociális kompetenciák, mozgáskészség, nyelvismeret: ebben mi is biztos alapokat nyújtunk, viszont – mondjuk – a káposztalepkék párzási szokásairól lehet, hogy egy önkormányzati iskolába járó negyedikes többet fog tudni a mi diákunknál. Utóbbinak is lesznek persze ismeretei az élővilágról, de azt gondoljuk, bizonyos mélységen túl az interneten is utána tud nézni az információknak.”
A kisebbeknél még fontos az írott szöveg, a kézi tevékenységek, de rendelkezésre állnak majd tabletek is. Bár a gimnáziumban már digitális oktatás van, a szakember szerint attól nem kell félni, hogy a gyerekek egész nap a számítógépen lógnak majd. „Kiemelt helyet kap a mindennapi mozgás, a szabad játék, a mese, a kreatív gondolkodás, a vita, az érzelmi intelligencia fejlesztése is.”
És hogy minderre mennyit kell áldozniuk a szülőknek? Évfolyamonként 48 gyermeket vesznek fel, közülük 32-en normál tandíjasok lesznek, ami annyit jelent, hogy havi 100 ezer forintot kell fizetni a családoknak. Ezen túl 16, úgynevezett alapítványi helyet is fenntartanak azoknak, akik biztosan be szeretnének jutni – akár többet is áldozva erre. Az ő többletükből tudnak majd esetenként engedményt adni az arra rászoruló tanulóknak.
Január 15-én jár le a jelentkezési határidő, de az már most látszik, hogy minden évfolyamra túljelentkezés van – az első és az ötödik osztály a legnépszerűbb. Hogy kit vesznek fel, azt nem a tanulók felkészültsége, képességei határozzák meg, sokkal inkább az, hogy a szülei mennyire képesek azonosulni az AKG szellemiségével, mennyiben tudnak partnerek lenni a gyermek fejlesztésében. „Senki nem születik mindenben jónak – mondja Niedermüller Anna. – Nekünk az a dolgunk, hogy mindenkiből kihozzuk a képességeinek legjobbját. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a szülőkkel napi szintű kapcsolatunk legyen, hogy két oldalról segíthessük a gyereket. Úgyhogy inkább úgy mondanám: mi családokat veszünk fel. Pontosabban ők választanak minket.”
Az általános iskolai képzés a Kiscelli utca 78. szám alatti épületben indul, majd felmenő rendszerben itt bővülnek tovább a gimnáziumi férőhelyek. Az alapiskolába járó gyerekek így automatikusan kerülnek tovább a felső évfolyamokba – egészen érettségiig.
Bár az AKG harminc évéből szűrődtek le bőven tanulságok, a koordinátor azt mondja, minden évfolyam, minden család más és más tapasztalatokat hoz. „Ahogy változik a világ, és változnak benne a gyerekek, családok, úgy kell nekünk alkalmazkodni. Fontos, hogy ne a megszokás vezéreljen minket.”
Így aztán előfordul az is, hogy valakiről bebizonyosodik: neki nem ez a megfelelő oktatási forma. „Van olyan, aki versenyhelyzetben jobban motiválható, vagy épp nagy szüksége van egzakt minősítésre. És ez így is van jól.”
Aki viszont marad, az nagy eséllyel továbbtanul. „Évfolyamonként egy-két kivétellel mindenki bejutott tőlünk magyar vagy külföldi egyetemre, és aki nem, az is megtalálta a hivatását. Úgy gondoljuk, egy szülőnek másodlagos, hogy agysebész vagy állattenyésztő lesz-e a gyerekéből. A fontos az, hogy rájöjjön: ki ő valójában, és mi okoz neki örömet.”